2022-ben átlagosan 13 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2022 negyedik negyedévében 1630 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 13,1 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1441 forinthoz képest.

2022 negyedik negyedévében 1630 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 13,1 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1441 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban is csupán mérsékelten változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 negyedik negyedévéhez képest 9,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincsen jelentős eltérés, ez az érték egy viszonylag szűk, 1500-1650 forint közötti sávban mozog. Egyedül Közép-Magyarország és a főváros ugrik ki ebből a mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár 2100 forint felett alakul.

„Érdemes figyelembe venni, hogy a felmérésben szereplő béradatok csupán az alapbérek változásait követik. Mivel 2022 második felében (a megugró inflációs időszak kezdetétől) a cégek év közben szívesebben alkalmaztak mozgóbér-elemeket (különféle pótlékok és egyszeri juttatások formájában), a fizikai dolgozók átlagkeresetének éves változása összességében néhány százalékkal nagyobb növekedést is elérhetett – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója, hozzátéve: – Az azonban kijelenthető, hogy tavaly hosszú idő után először a bérek emelkedése elmaradt az infláció mögött, vagyis csökkenni kezdtek a reálbérek. Előrejelzésünk szerint 2023-ban további 3-4 százalékos reálbércsökkenés várható, mielőtt 2024-ben ez a mutató ismét emelkedő pályára áll majd.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2022 negyedik negyedévében átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A cégek a szellemi munkát végző középvezetők esetében sem tudják kompenzálni az inflációt, ugyanakkor mivel a munkáltatók jelentős része az év elején emeli a béreket, 2023 első negyedévében már várhatóan bőven kétszámjegyű béremelkedésnek lehetünk tanúi ebben a szegmensben is – magyarázza Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A jelenleg éppen tetőző infláció mértékét meghaladó béremelést a versenyszférában elsősorban azoknál a cégeknél várhatjuk a következő hónapokban, amelyeknek forgalmát a recesszió nem, vagy kis mértékben befolyásolta. Reálbérnövekedés emellett azoknál a cégeknél valószínűsíthető, amelyeknek árbevétele legalább részben devizában jelentkezik, mert esetükben a többletkiadást mérsékeli a forintgyengülés miatt elkönyvelhető árfolyam-nyereség.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 8,2 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint. Az alacsonyabb szintű béremelések hatása máris látszik a fluktuációs adatokon: a munkatársak megszerzéséért versenyben álló SSC-k kilépési forgalma 5,8 százalékra nőtt, ám az átlagos belépési forgalom mértéke is 4,3 százalék fölé került, vagyis ezek a cégek gyakran egymástól csábítottak át munkatársakat ebben az időszakban.

Forrás: Moore Hungary sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.