Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
2023 harmadik negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 14, importja 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 3,3 milliárd euró volt, 616 millió euróval több a 2022. harmadik negyedévinél – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez mérten az export 17, az import 15 százalékkal, a többlet pedig 604 millió euróval növekedett. A harmadik negyedévben az export értéke 9,2 milliárd euró (3,5 ezer milliárd forint), az importé 5,9 milliárd euró (2,3 ezer milliárd forint) volt.
A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus rekordméretű, 1,4 milliárd euróval, a szállítás 889 millió, az üzleti szolgáltatások 523 millió euróval járultak hozzá a harmadik negyedévi aktívumhoz.
A szolgáltatásexport 65, az import 72 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolította le Magyarország, ebben a viszonylatban 1,8 milliárd euró többlet keletkezett.
Első számú partnerünk továbbra is Németország, amellyel az összforgalom 19 százalékát bonyolítottuk le. A második legfontosabb, az Amerikai Egyesült Államok 8,6, míg a harmadik helyen álló Ausztria 8,0 százalékkal részesedett a kereskedelemből.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 36 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 19 százalék) volt, ezt követte a turizmus 30, majd a szállítási szolgáltatások 25 százalékos részesedéssel. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 48 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 25 százalék), miközben a szállítási szolgáltatások 25, a turizmus 23 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.
Az aktívum jelentős növekedése elsősorban a turizmus és a bérmunka-szolgáltatások egyenlegének 456 és 127 millió eurós javulásával magyarázható.
Aktívumunk az európai uniós forgalomban 31 százalékkal, 426 millió euróval vált kedvezőbbé, amihez jelentősen hozzájárult két kiemelt partnerünkkel, Németországgal és Hollandiával folytatott kereskedelmünk egyenlegének 207 millió, illetve 79 millió euró értékű javulása – közölte a KSH.
Az EU-n kívüli országok esetében a többlet 189 millió euróval, 14 százalékkal emelkedett. A legnagyobb értékű egyenlegjavulást, 47 millió eurót az Egyesült Királyság viszonylatában regisztráltak – tette hozzá a jelentés.
Január-szeptemberben a kivitel értéke 24,3 milliárd euró (9,3 ezer milliárd forint), a behozatalé 15,9 milliárd euró (6,1 ezer milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest a kivitel értéke 11 százalékkal (2,4 milliárd euróval), a behozatalé 5,6 százalékkal (835 millió euróval) bővült – ismertette a KSH.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
