3,6 százalékkal csökkent a GDP az utolsó negyedévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben éves összehasonlításban visszaesett, de az előző negyedév viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az első becsléshez képest némiképp 0,3 százalékponttal nagyobb volt a gazdasági növekedés, éves összehasonlításban pedig 0,1 százalékponttal kisebb volt a visszaesés. 2020-ban a GDP volumene 5,0 százalékkal elmaradt az előző évitől, ami szintén 0,1 százalékponttal kisebb visszaesés, mint az első becslésben.

A feldolgozóiparé 2,4 százalékkal nőtt

Az előző negyedévhez képest a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2,9 százalékkal, az iparé 0,9 százalékkal, az építőiparé 12,9 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal mérséklődött. A felhasználási oldalon a beruházások 4,4 százalékkal emelkedtek. A külkereskedelemben az export 3,2 százalékkal, az import 3,0 százalékkal növekedett.

Az előző év negyedik negyedévéhez képest az ipar teljesítménye 2,2 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,4 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás és a villamosberendezések gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez.

Az építőipar hozzáadott értéke 3,9 százalékkal, a mezőgazdaságé 5,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 5,7 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesést a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás, illetve a szállítás, raktározás szenvedte el, rendre 51,1 és 20,0 százalékkal.

A kereskedelem teljesítménye 0,1 százalékkal nőtt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, valamint a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 6,3 és 8,7 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,3 százalékkal nőtt. A közigazgatás és az egészségügy hozzáadott értéke 0,1 és 7,9 százalékkal kisebb lett, mint az előző év negyedik negyedévében. Az oktatásban a hozzáadott érték 1,9 százalékkal növekedett.

gdp

A bruttó hazai termék 2020. negyedik negyedévi, éves 3,6 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 3,2, a mezőgazdaság és az építőipar egyformán 0,2-0,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a leginkább, 1,1 százalékponttal a szállítás, raktározás fogta vissza a GDP-t. Az ipar 0,4 százalékponttal javította a gazdaság negyedik negyedévi teljesítményét.

A végső fogyasztás 2,7 százalékkal lett alacsonyabb

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a háztartások fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal csökkent.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,5 százalékkal kisebb, a közösségi fogyasztásé 6,2 százalékkal nagyobb lett.

A végső fogyasztás 2,7 százalékkal alacsonyabb lett, mint ez előző év utolsó három hónapjában.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások, 1,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek és a közigazgatás, védelem esetében nagyobb, a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban kisebb lett a beruházási volumen.

A bruttó felhalmozás a készletváltozás következtében 8,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

337 milliárd forint lett a külkereskedelmi aktívum

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 4,3 százalékkal elmaradt a 2019 negyedik negyedévitől.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 337 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export volumene 1,7, az importé 0,9 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 9,6, a behozatal 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 25,8, importja 13,1 százalékkal zuhant.

gdp

A bruttó hazai termék tavalyi negyedik negyedévi, 3,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 1,8, a bruttó felhalmozás pedig 2,4 százalékponttal járult hozzá a készletváltozások miatt, mert a beruházások 0,3 százalékponttal fékezték a visszaesést. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt, ami az áruforgalmi többlet 3,3 százalékpontos növekedési hozzájárulásából, és a szolgáltatások 2,7 százalékpontos csökkentő hatásának eredőjéből adódik.

2020-ban 47 605 milliárd forint volt a folyó áron számolt bruttó hazai termék, a GDP a KSH első értékbecslése szerint. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 5,1 százalékkal, a nyers adat szerint 5,0 százalékkal csökkent.

A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,7, az iparé 4,8, az építőiparé 9,4, a szolgáltatásoké 4,8 százalékkal maradt el az előző évitől.

A GDP csökkenéséhez a szolgáltatások 2,7, az ipar 1,0, az építőipar 0,5, a mezőgazdaság pedig 0,2 százalékponttal járult hozzá a tavalyi évben.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékkal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2,0 százalékkal csökkent. A bruttó felhalmozás 4,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,3 százalékkal csökkent. Az export volumene 6,7, az importé 3,9 százalékkal mérséklődött.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,3, a bruttó felhalmozás 1,2, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,4 százalékponttal járult hozzá a gazdaság visszaeséséhez.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Az idén sem fizet osztalékot a Rába

A Rába Járműipari Holding Nyrt. csütörtöki közgyűlése, az igazgatóság javaslatának megfelelően úgy határozott, hogy a járműgyártó vállalat idén sem fizet osztalékot – közölte a győri székhelyű cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.

2024. április 19.

Tudjuk, hogy kritikus a jelszavak cseréje, de mégsem tesszük meg

Egy friss felmérés szerint bár a lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy meg kell változtatni bizonyos időközönként az online felületeken használt jelszavakat, egyharmaduk nem teszi ezt meg. Sőt, az internetes vásárlók ötöde minden felületen ugyanazt a belépési azonosítót használja. A biztonságos internethasználathoz azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az ilyen alapvető adatvédelmi beállításokkal. Éppen ezért az OTP Mobil egy edukatív, online információs kampányt indított, melyben gyakorlati, egyszerűen alkalmazható tanácsokkal, tippekkel látja el az internetezőket.