A biztosítási szakmát is elérte a digitalizáció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A biztosítási ágazatnak is el kell készítenie digitalizációs stratégiáját, az előttünk álló évtizedben a digitalizáció jelenti a legátfogóbb gazdaságfejlesztési programot – mondta Deutsch Tamás, Digitális jólét programért (Djp) felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kedden, Budapesten tartott konferenciáján.


Deutsch Tamás jszerint át kell gondolni, hogyan lehet az állam által felhalmozott adatvagyont gazdaságilag újrahasznosítani, ez a magyarországi biztosító társaságok számára is rendkívül fontos.

Rámutatott: Magyarországon még nem alkották meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az állami működés során keletkezett adatvagyon gazdasági hasznosítását („a big datát”), ezen a Digitális jólét program 2.0 változtatni kíván.

Deutsch Tamás felvetette: egyre több információ és elképzelés lát napvilágot arról, hogy hamarosan itt lesznek az önvezető autók, de felvetődik a kérdés, hogy az önvezető autók által okozott baleseteknél hogyan oszlik meg a felelősség, ki fizeti majd a károkat. Javasolta: ebben a kérdésben minél hamarabb el kell kezdeni az egyeztetést a biztosítási szakma és az állami szabályozás, a törvényhozás képviselői között.

Pandurics Anett, a Mabisz elnöke kiemelte: a hazai biztosítási piac díjbevétele az idei első fél évben 6,2 százalékkal nőtt, a nem-életbiztosítási piac díjbevétele az első hat hónapban 258 milliárd forint volt, az életbiztosítási ágé 228 milliárd forint. Jelezte: tavaly az első fél évben az életbiztosítási ágban 221 milliárd forintot tett ki a díjbevétel, míg a nem életbiztosítási ágban 237 milliárd forintot.

A Mabisz elnöke rámutatott: a digitalizáció, a technológiai változások napjainkban már jelen vannak a biztosítók mindennapi életében, a termékek értékesítésének döntő része, a kockázat-elbírálás, a szerződések adminisztrációja, a kárrendezés többségében online módon történik.

 

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Mabisz konferenciáján kiemelte: az új innovatív vállalkozásokkal, az insurtech és fintech cégekkel „ijesztgetik” a bankokat és a biztosítókat, ez azonban tévedésen alapul, a trend azt mutatja, hogy a biztosítási és banki tevékenység a digitalizáció révén hatékonyabb lesz.

Windisch László elmondta: az MNB készített egy felmérést, hogy mennyire lennének nyitottak az ügyfelek az új digitális szolgáltatások kipróbálására, amelyek esetében még nem dolgozták ki a jogszabályi hátteret. Kiemelte: a válaszok alapján a lakosság 18 százaléka nyitott lenne az új, digitális megoldásokra, ez már nem elhanyagolható piaci szegmens.

A jegybank alelnöke kifejtette: a digitalizáció már most jelen van a biztosítók gyakorlatában, az életbiztosítási területen ugyan még alacsony az online értékesítés, az utasbiztosítások több mint 74 százalékát, a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás 34 százalékát, a vagyonbiztosítások 18,4 százalékát, a casco-szerződések 8,8 százalékát online módon kötik az ügyfelek. Ebben útmutatást jelentett az MNB 2015-ös online-értékesítési ajánlása – mutatott rá Windisch László.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Álőstermelőket szűrt ki a Nébih

Adminisztratív, piaci és termőhelyi ellenőrzéseket is tartottak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai a nyári őstermelői célellenőrzés során. Budapesten és hat vidéki településen 32 őstermelőt ellenőriztek, 10 eljárás indult. A szakemberek nem saját termesztésből származó, valamint a nyilvántartásba nem bejelentett terméket forgalmazó őstermelőkkel szemben is intézkedtek – jelentette be kedden a hivatal.

2024. július 16.

OC: Budapesten három kerületben is hárommillió fölött a négyzetméterár

Éves viszonylatban hatszázalékos, nem kirívó áremelkedést mért az Otthon Centrum a fővárosi új építésű lakások piacán, ahol az előző negyedévben is mindössze 1,9 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Ugyanakkor a külső, illetve a belvárosi és budai kerületek között már háromszoros az árkülönbség.

2024. július 16.

MBH Termőföldindex: a szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett a legtöbbet fizetni 2023-ban

Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.