A biztosítási szakmát is elérte a digitalizáció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A biztosítási ágazatnak is el kell készítenie digitalizációs stratégiáját, az előttünk álló évtizedben a digitalizáció jelenti a legátfogóbb gazdaságfejlesztési programot – mondta Deutsch Tamás, Digitális jólét programért (Djp) felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kedden, Budapesten tartott konferenciáján.


Deutsch Tamás jszerint át kell gondolni, hogyan lehet az állam által felhalmozott adatvagyont gazdaságilag újrahasznosítani, ez a magyarországi biztosító társaságok számára is rendkívül fontos.

Rámutatott: Magyarországon még nem alkották meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az állami működés során keletkezett adatvagyon gazdasági hasznosítását („a big datát”), ezen a Digitális jólét program 2.0 változtatni kíván.

Deutsch Tamás felvetette: egyre több információ és elképzelés lát napvilágot arról, hogy hamarosan itt lesznek az önvezető autók, de felvetődik a kérdés, hogy az önvezető autók által okozott baleseteknél hogyan oszlik meg a felelősség, ki fizeti majd a károkat. Javasolta: ebben a kérdésben minél hamarabb el kell kezdeni az egyeztetést a biztosítási szakma és az állami szabályozás, a törvényhozás képviselői között.

Pandurics Anett, a Mabisz elnöke kiemelte: a hazai biztosítási piac díjbevétele az idei első fél évben 6,2 százalékkal nőtt, a nem-életbiztosítási piac díjbevétele az első hat hónapban 258 milliárd forint volt, az életbiztosítási ágé 228 milliárd forint. Jelezte: tavaly az első fél évben az életbiztosítási ágban 221 milliárd forintot tett ki a díjbevétel, míg a nem életbiztosítási ágban 237 milliárd forintot.

A Mabisz elnöke rámutatott: a digitalizáció, a technológiai változások napjainkban már jelen vannak a biztosítók mindennapi életében, a termékek értékesítésének döntő része, a kockázat-elbírálás, a szerződések adminisztrációja, a kárrendezés többségében online módon történik.

 

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Mabisz konferenciáján kiemelte: az új innovatív vállalkozásokkal, az insurtech és fintech cégekkel „ijesztgetik” a bankokat és a biztosítókat, ez azonban tévedésen alapul, a trend azt mutatja, hogy a biztosítási és banki tevékenység a digitalizáció révén hatékonyabb lesz.

Windisch László elmondta: az MNB készített egy felmérést, hogy mennyire lennének nyitottak az ügyfelek az új digitális szolgáltatások kipróbálására, amelyek esetében még nem dolgozták ki a jogszabályi hátteret. Kiemelte: a válaszok alapján a lakosság 18 százaléka nyitott lenne az új, digitális megoldásokra, ez már nem elhanyagolható piaci szegmens.

A jegybank alelnöke kifejtette: a digitalizáció már most jelen van a biztosítók gyakorlatában, az életbiztosítási területen ugyan még alacsony az online értékesítés, az utasbiztosítások több mint 74 százalékát, a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás 34 százalékát, a vagyonbiztosítások 18,4 százalékát, a casco-szerződések 8,8 százalékát online módon kötik az ügyfelek. Ebben útmutatást jelentett az MNB 2015-ös online-értékesítési ajánlása – mutatott rá Windisch László.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Tudjuk, hogy kritikus a jelszavak cseréje, de mégsem tesszük meg

Egy friss felmérés szerint bár a lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy meg kell változtatni bizonyos időközönként az online felületeken használt jelszavakat, egyharmaduk nem teszi ezt meg. Sőt, az internetes vásárlók ötöde minden felületen ugyanazt a belépési azonosítót használja. A biztonságos internethasználathoz azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az ilyen alapvető adatvédelmi beállításokkal. Éppen ezért az OTP Mobil egy edukatív, online információs kampányt indított, melyben gyakorlati, egyszerűen alkalmazható tanácsokkal, tippekkel látja el az internetezőket.

2024. április 19.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.