A csődtörvény eljárásjogi jellegű változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2017. július 1-ével több ponton is módosut a csődtörvény. A cikk a csőd- és felszámolási eljárás bírósági szakaszaival összefüggésben felmerülő eljárásjogi jellegű előírásokban bekövetkező változásokat mutatja be.


2017. július 1-jei hatályba lépéssel több ponton módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény. A módosítások érintik egyrészt az eljárások anyagi jogi jellegű előírásait, összefüggésben állnak a hitelbiztosítéki prioritások és eszközök szerepével, valamint kiterjednek eljárásjogi normákra is. Jelen cikk célja, hogy a csőd- és felszámolási eljárás bírósági szakaszaival összefüggésben felmerülő, az eljárásjogi jellegű előírásokban bekövetkező változásokat bemutassa.

 

  1. A csőd- és a felszámolási eljárás kezdeti szakaszát érintő változások

 

A módosító törvény indokolása alapján a Cstv. 6. § (7) bekezdésében – a bírák ügyterheinek csökkentése érdekében – bővülnek azok az esetkörök, amikor bírósági titkár önállóan is eljárhat, és bírói jóváhagyás nélkül határozatot hozhat. Ebből fakadóan bírósági titkár önállóan is elrendelheti a felszámolást nemcsak azokban az eljárásokban, ahol a felszámolás elrendelése a cégbíróság értesítése alapján, hivatalból történik, hanem azokban az esetekben is, amikor a felszámolást maga az adós kezdeményezi, vagy nem az adós kezdeményezte ugyan, de az adós a hitelező követelését maga is elismerte vagy legalábbis nem vitatta. Az egyszerűsített felszámolás során azokban az esetekben is hozhat bírósági titkár a felszámolás befejezéséről végzést, amikor felhívás ellenére sincs olyan adat, amely alapján megállapítható, hogy az adósnak van-e a hitelezők között felosztható vagyona, valamint ha az adós vezető tisztségviselője nem tett eleget iratátadási kötelezettségének.

Amennyiben a törvényszék a csőd- és felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig felfüggeszti, ennek ténye nem akadálya a közbenső mérleg bírósági jóváhagyásának – rögzítve annak az összegnek a maximális felső határát is, amely a jóváhagyott közbenső mérleg alapján a felszámolónak kifizethető.

A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtől történő elállás esetén a bíróság köteles rendelkezni az eljárást megszüntető végzésben az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.

 

  1. Fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő a csőd- és felszámolási eljárásban

 

Több módosítás érinti a csőd- és felszámolási eljárásban született bírói döntések elleni fellebbezés szabályait. A Cstv. 6. § újonnan beiktatott (5b) bekezdése rögzíti – a törvény más rendelkezéseinek módosításával is összefüggésben –, hogy a fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a fellebbezés érdemi elbírálásához alkalmas iratok a másodfokú bírósághoz beérkeznek. A rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a törvény a fellebbezés elbírálása tekintetében a bíróság részére ügyintézési határidőt állapít meg, amelyeket az alábbi esetekben szabályoz a törvény:

  • A törvény a felszámolási eljárást befejező végzéssel szemben előterjesztett fellebbezés elbírálására 90 napos határidőt szab [Cstv. 60. § (6a) bek.].
  • Egyszerűsített felszámolás során előterjesztett kifogást elbíráló végzés ellen 8 napon belül lehet fellebbezni, amely fellebbezést a bíróság 30 napon belül köteles elbírálni.
  • Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a rendkívüli moratórium megszüntetéséről hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, amelyet soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül el kell bírálni.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

  1. A felszámoló tevékenységével szemben előterjesztett kifogás

 

A felszámolási eljárásokban indokolatlanul rövidnek bizonyult a gyakorlatban a felszámoló mulasztása vagy jogszabálysértése esetén a kifogás benyújtására nyitva álló törvényi határidő, így a módosítás a kifogások előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt 8 napról 15 napra emeli.

Ha a kifogást a bíróság megalapozottnak találja, de a felszámoló nem járt el felróhatóan, a kifogást elbíráló határozatban a bíróság mentesítheti a felszámolót azon költségek viselése alól, amely költségek a kifogást benyújtó félnél merültek fel. Ezekben az esetekben a kifogást benyújtó fél költségeit a felszámoló a felszámolási költségek között szerepeltetheti; a költségviselés alól történő mentesítésre csak a felszámoló e tárgyban előterjesztett kérelmére kerülhet sor.

Pontosításra kerül a Cstv. 51. § (4) bekezdése egyrészt a felszámoló tevékenységével szemben benyújtott kifogás elbírálását követően benyújtható fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő tekintetében, másrészt pedig abban a vonatkozásban, hogy ezen fellebbezés előterjesztésére ki jogosult attól függően, hogy a bíróság helyt adott a kifogásban foglaltaknak (beleértve a felszámolási költségként történő elszámolást is) vagy elutasította azt. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogást előterjesztő fél. A végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetését engedélyező rendelkezése ellen a kifogást előterjesztő fél részére is nyitva áll a fellebbezési lehetőség a kifogásnak egyébként helyt adó végzés esetében is, ha a kifogást előterjesztő fél egyben hitelezőnek is minősül. A Cstv. 51. § (4a) bekezdése rögzíti a kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőt. Ennek értelmében a bíróság 45 napon belül köteles a fellebbezést elbírálni, amely határidő kezdete a Cstv. 6. § (5b) pontjának együttes alkalmazásával számítandó.

Amennyiben a bíróság a felszámolóval szemben bírságot szab ki, akkor a Cstv. 51/A. §-a értelmében a bíróság a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül köteles megküldeni a felszámolók névjegyzékét vezető, illetve nyilvántartó hatóságnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Óriásit esett az elektromos autók átlagára

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu adatai szerint 1 év alatt jelentősen csökkent a használt elektromos autók átlagára, ennek köszönhetően pedig az sem meglepő, hogy több mint másfélszeresére nőtt a legnépszerűbb modellekkel kapcsolatos érdeklődések száma is.

2024. október 4.

A ChatGPT kinyírja a keresőoptimalizálást?

A mesterséges intelligencia és a nyelvi modellek, mint például a ChatGPT, az elmúlt években robbanásszerűen terjedtek el, és mind a felhasználók, mind a vállalkozások számára új kihívásokat jelentenek. A ChatGPT jelenlegi, körülbelül 200 milliós felhasználói bázisa ugyan elenyésző a Google vagy a Google által bevezetett Gemini 4,3 milliárd felhasználójához képest – ami a Föld lakosságának közel fele –, azonban ez a szám rövid idő alatt nőtt ekkorára, ami komoly kérdéseket vet fel a vállalatok számára.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.