A kkv-k alig exportáltak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nagyvállalatok száma a teljes hazai mezőnyben elenyészőnek mondható, ám a produktumot tekintve egyértelműen ezek vannak domináns pozícióban; súlyuk különösen az exportban nyomasztó. Az InfoTandem heti infografikája.


Néhány tucat híján kereken 400 ezer kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózó nyújtott be társasági adóbevallást a 2012-es esztendőről – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal legfrissebb összesítéseiből. Ez az állomány mintegy 9 ezer vállalkozással kevesebb az egy évvel korábbinál, körülbelül 2 ezerrel több viszont a 2010-esnél.

Gazdálkodási nagyság szerint az összetétel gyakorlatilag nem változott. A legkisebbek továbbra is hatalmas többségben vannak: a 10-nél kevesebb emberrel dolgozó, s legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő éves nettó árbevételű, vagy mérlegfőösszegű mikrovállalkozások aránya 89 százalékos. Az egyel nagyobb kisvállalkozási kategória (10–49 fő, 10 millió euró alatti forgalom) alig 6 százalékot képvisel. A közepesek közé (50–249 foglalkoztatott, illetve maximum 50 millió eurós nettó árbevétel vagy 43 milliós mérlegfőösszeg) pedig csupán 1 százalék sorolható. A fennmaradó hányad tehát 4 százalék; ennyit tesznek ki azok a szereplők, amelyek nem tartoznak a kis- és középvállalkozási (kkv) törvény hatálya alá, azaz javarészt nagyvállalatok.

 

E szóban forgó 400 ezres kör tavaly együttesen 70,6 ezer milliárd forintnyi nettó árbevételt mutatott ki, ami 1,1 százalékos visszaesésnek felel meg. Hiába voltak a mikrocégek több mint 350 ezren, a kettős könyvvitelűek tavalyi (2 százalékos csökkenés után 48,8 ezer milliárd forintra rúgó) magyarországi értékesítéséből már csupán 18 százalékot hoztak össze – nagyjából annyit, mint a másik két kkv-s csoport. Vagyis a 4 százaléknyi nagyok a belföldi forgalom 45 százalékát jegyezték. Még inkább borulnak az arányok a kivitelt vizsgálva, ahol a legnagyobb társaságokhoz már 74 százaléknyi rész tartozik. Általában is elmondható, hogy a vállalatméret növekedésével emelkedik az export aránya a teljes árbevételen belül. A mikrovállalkozásoknál még csupán 8 százalék, a kicsiknél 13, a közepeseknél 29, a nagyoknál pedig 42 százalék körül mozog ez a ráta. Kivitelből származó bevételre egyébként 32,2 ezer vállalkozás tett szert tavaly. Az export bő kétharmada a feldolgozóiparhoz volt köthető.

A társas vállalkozásoknál 2012-ben üzemi szinten 5379 milliárd forint nyereség és 2116 milliárdos veszteség keletkezett. Az egyenlegként adódó 3263 milliárdos üzemi profit tizedével több a korábbinál. Igaz, ha a pénzügyi, biztosítási tevékenység adatait figyelmen kívül hagyjuk, akkor 3,5 százalékos mérséklődés adódik.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.