ÁSZ: szabálytalanságok a kamaráknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a gyakorlati képzőhelyek és a kamarák költségvetési támogatásai felhasználásának ellenőrzése során, a képzést végző cégek 44 százaléka nem, vagy hiányosan vezette a foglalkoztatási naplót, 38 százaléka pedig szabálytalanul állapította meg a tanulók pénzbeli juttatásait – ismertette Domokos László, a számvevőszék elnöke.


Az ÁSZ összesen 122 gazdálkodó szervezet és a 9 területi gazdasági kamara esetében ellenőrizte, hogy a 2009 és 2011 közötti időszakban a közfeladatok ellátására kapott 728 millió forintnyi költségvetési támogatást megfelelően használták-e fel.

Az ÁSZ a gazdasági kamarákra vonatkozó törvény 1999. évi hatályba lépése óta 2012-ig nem ellenőrizte a gazdasági kamarák közfeladatai ellátására kapott költségvetési támogatások felhasználását – mondta az elnök.
Domokos László rámutatott: a foglalkozási naplót nem, vagy hiányosan vezető cégek a vizsgált időszakban közel 380 millió forintot számoltak el szakképzési hozzájárulási kötelezettségük csökkentéseként, és 112 millió forintot igényeltek vissza a költségvetésből. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a jelenlegi ellenőrzés csak egy minta, sok milliárd forintnyi közpénzről van szó, s a központok évente több tízezer diák képzését végzik.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Az ÁSZ a területi kamarák elnökeinek ezért azt javasolta, hogy ellenőrizzék a gyakorlati képző szervezeteknél a szakképzési törvény előírásainak betartását – összegezte.

Makkai Mária, a számvevőszék felügyeleti vezetőjének ismertetése szerint a tanulók tevékenységét igazoló foglalkozási naplót az ellenőrzött képzők 44 százaléka, 54 cég nem vezette. Szabálytalanul állapította meg a tanulóknak járó pénzjuttatásokat 38 százalék, összesen 45 szervezet. Hozzátette: 25 szervezetnél azt tapasztalták, hogy magasabb költséget érvényesítettek, összesen 22,5 millió forint értékben.

A vizsgálat szerint a szabálytalanul elszámolt békéltető testületi díjak és egyebek között utazási költségtérítések 2,4 millió forintot tesznek ki, javaslatot tettek a testületek elnökeinek ezek felülvizsgálatára és a szabálytalan kifizetések visszafizetésére. A szakképzési hozzájárulás bevallása és nyilvántartása 63 százalékban szabálytalan volt, például nem volt aláírva. A területi kamarák – egy kivétellel – a szakképzési feladataik ellátására kapott költségvetési támogatásokat a szerződésekben előírt célokra fordították, két területi agrárkamara kivételével szabályosan használták fel.

Az adatokból kiderül, a tanulók gyakorlati képzése foglalkozási naplók hiányában nem igazolt, miközben a költségeket elszámolták, a szakképzési hozzájárulást nem fizették meg, és támogatást igényeltek a költségvetésből – mutatott rá.

Közlése szerint tavaly augusztus óta összesen 24 gazdasági kamarát, és több mint 200 gyakorlati képzést tartó gazdálkodó szervezetet ellenőriztek. Az érintetteknek 30 napjuk van arra, hogy intézkedési tervet készítsenek a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).