Az EB kritikus Magyarországgal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 17 vizsgált országról készült részletes makrogazdasági elemzéseket is közzétette szerdán délután az Európai Bizottság, amelyek alapján délután közölték: három országban, Olaszországban, Szlovéniában és Horvátországban túlzottnak minősíthető a makrogazdasági egyensúlyhiány, miközben Magyarországról azt írták, látnak egyensúlytalansági tényezőket, de ezek mértékét nem tartják túlzottnak.


Az elemzés rámutat, hogy Magyarország nettó nemzetközi befektetői pozíciója (NIIP) 2009 óta folyamatosan és jelentősen javul, de továbbra is a GDP 99 százalékának megfelelő mínuszban van. A javulást a bizottság a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg többletének tudja be, amelyet a nyomott belső keresletre, az országba érkező egyre több uniós forrásra vezet vissza, miközben megjegyzi, hogy az exportpiaci növekedésben Magyarország elmarad a régió többi országától. Ezt a közelmúlt autóipari beruházásai javíthatják ugyan, de ahhoz nem elegendőek, hogy tartósan az ellenkező irányba billentsék a mérleg nyelvét – teszi hozzá az elemzés.

 Kreditpontos rendezvények, kiadványok

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Sérülékenységi tényezőként azonosítja a brüsszeli testület a háztartások és a vállalkozások eladósodottsági szintjét is, amellett, hogy rámutat, hogy a magánszektor hitelállományának csökkenése sorozatban ötödik éve tart, ami szintén javítja a nettó nemzetközi befektetői pozíciót. A bizottság arra is rámutat, hogy hitelpiac keresleti oldalát a pénzügyi válság előtt felvett hitelek, és a hitelállomány leépítése fogja vissza, míg a kínálatot a csökkenő kockázatvállalási hajlandóság, a külső finanszírozás magas szintje, valamint a banki környezet romlása mérsékli.

Külön kiemeli a bizottság, hogy aggodalomra ad okot a pénzügyi szektor helyzete. A brüsszeli testület egyrészt megjegyzi, hogy az ágazat tőkésítési szintje megfelelő, és likviditási helyzete is viszonylag erős, másrészt úgy értékeli, hogy a problémás hitelek magas aránya és a magas szabályozási és adóterhek nem ösztönzik megfelelően a bankokat, hogy fokozzák hitelezési tevékenységüket. Brüsszel megítélése szerint a jegybank növekedési hitelprogramja átmeneti megkönnyebbülést jelent a kis- és közepes vállalkozások számára, amelyek így finanszírozási forráshoz juthatnak.

Következő egyensúlytalansági tényezőként a továbbra is magas államadósságot nevezi meg az Európai Bizottság, amely rámutat, hogy az egyszeri intézkedések a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 7 százalékával csökkentették ugyan az államadósságot, és a strukturális mérleg is lényegesen javult, az államadósság aránya mégis 2009 óta 80 százalék körüli szinten stabilizálódott a GDP-hez képest.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

A bizottság rámutat arra is, hogy az adósságon belül is növeli a makrogazdaság sérülékenységét az, hogy a kötelezettségek mintegy negyedét rövid távon meg kell újítani, valamint,  hogy az adósság után a GDP négy százalékának megfelelő kamatot kell fizetni. Mindemellett Brüsszel a magyar államadósság lassú csökkenésére számít.

A mélyreható elemzés szerint a gyenge növekedési kilátások is lassítják a makrogazdasági egyensúlytalansági tényezők megszűnését. A nagyobb növekedési potenciál indirekt módon is csökkentené ezeket a tényezőket – húzza alá a brüsszeli testület.

Elemzésében a bizottság javaslatokat is tesz. Az export növelése érdekében kívánatosnak tartaná a közvetlen külföldi tőkebefektetések növelését és a kivitel értékének fokozását, elsősorban a nagyobb hazai hozzáadott érték révén.

A pénzügyi szektorban Brüsszel elképzelhetőnek tart egy végleges adósságkönnyítő programot a fizetésképtelenné vált adósok számára, amelyet olyan intézkedésekkel párosítana, amelyek mérséklik az ebből fakadó erkölcsi kockázatokat, az intézkedés egyszeri és megismételhetetlen voltát hangsúlyoznák, nem ösztönöznének a hitelek törlesztésének abbahagyására, ugyanakkor Brüsszel ezzel párhuzamosan a bankokra nehezedő terheket is csökkentené. Ehhez kapcsolódóan a bizottság a pénzintézetek számára javítaná a tőkefelhalmozás és a portfólió-tisztítás lehetőségét is, hogy újra javuljon a hitelezési tevékenység.

Emellett a brüsszeli testület kiszámíthatóbb, versenyképesség-orientált politikát tartana indokoltnak, és úgy véli, hogy az üzleti hangulat további javítását segítené, ha a jelentős szakpolitikai intézkedéseket megelőzően kötelező lenne az egyeztetés az érintettekkel. A bizottság úgy látja, hogy lehetne egyszerűsíteni a társasági adóztatás rendszerén, a versenyképességet pedig munkaerő-piaci reformokkal és az energiaárak fenntarthatóbb rendszerének kialakításával is növelné.

A pénzügyi konszolidációval kapcsolatban az Európai Bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a növekedést jobban támogató kiigazításra volna szükség, kisebb mértékben kellene a bevételnövelésre összpontosítani, és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kiadások visszafogására.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.