Bisnode: javult a cégek fizetési morálja tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nőtt a határidőre kifizetett számlák aránya tavaly, és az átlagos fizetési késedelem is rövidült két nappal – derül ki a Bisnode cégcsoport év végi adataiból.

Az üzleti információ-szolgáltató hétfői közleménye szerint továbbra is javuló tendencia figyelhető meg a hazai fizetési morálban. A vizsgált, cégek által kiállított számlák több mint 72 százalékát határidőre kifizették, emellett az átlagos késedelem 18-ról 16 napra, az átlagos fizetési határidő pedig 29 napról 27 napra csökkent.

A számlák értékét tekintve javult az extrém késések mutatója is, 60 napon túli késés 3,77 százalékkal kevesebbszer fordult elő, mint tavaly. A 90 napon túl rendezett számlák aránya 1 százalék alatt maradt, 0,66 százalékos volt, ami lényegében megegyezik a tavalyi értékkel.

Az iparágak közül a fizetési hajlandóságban egyértelmű a kiskereskedelem fölénye, itt a számlák értékének csaknem 85 százalékát rendezték határidőre. A sereghajtó az információ, kommunikáció ágazat volt, ahol az összes kiállított számla 46,83 százalékának ellenértéke érkezett be időben, de az építőiparban és a papíriparban sem érte el az időben rendezett ellenérték az 50 százalékot.

A pénzükhöz leghamarabb a bútoripari ágazatban működő cégek juthattak, a Bisnode adatai szerint az előző évhez képest 10 napot javítva átlagosan 29 nap alatt kapták meg számláik ellenértékét. A leghosszabb ideig a gépipari cégek várhattak, számszerűsítve 55 napot.

A textilipar területén dolgozó cégeknél 10 napos volt az átlagos fizetési késedelem a Bisnode 2018-as adatai szerint, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén 11 napos, a kiskereskedelemben pedig 12 napos. A notórius késők a művészet, szórakoztatás, szabad idő területén működtek, ahol 25 nap, az ingatlanügyletek területén, ahol 24 nap, illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, ahol 23 nap volt az átlagos késedelem.

Az extrém későn kifizetett számlák aránya két ágazatban volt kiugróan magas, a papíriparban és az építőiparban. Mindkét iparág rontott is a tavalyi értékein, az előbbinél az összes számla értékének 4,11, utóbbinál 4,72 százalékának kifizetésére várhattak akár három hónapon túl is a szállítók.

A legpontosabban fizető cégek Csongrád megyéből kerültek ki, a legrosszabbul pedig Zala megye teljesített, ahol ez az arány alig volt több, mint 46 százalék.

Az átlagos késés a Bisnode tavaly év végi adatai szerint Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb, 11 nap, Nógrád megyében pedig a legmagasabb, 28 nap.

A legtöbbet, 52 napot Nógrád megyében kellett várni arra, hogy egy cég a pénzéhez jusson, a legkevesebbet pedig, 38 napot Bács-Kiskun megyében.

Az extrém késésekben jól teljesítettek a megyék, a fővárost kivéve, ahol az összes számla értékének 1,81 százalékát is elérte a 90 napon túl rendezett számlák aránya, a többieknél ez az érték jóval 1 százalék alatt maradt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvételi plafon

250 ezer forint lesz az ingyenes készpénzfelvételi plafon, ha az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága és plenáris ülése is támogatja a Fogyasztóvédelmi Albizottságban egyhangúan megszavazott javaslatot- írja a közösségi média oldalán Tordai Bence független országgyűlési képviselő.

2024. október 30.

Zsugorodik a magyar gazdaság

2024 harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent a 2023. harmadik negyedévihez képest. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent.

2024. október 29.

Jönnek a digitális ikrek, de mik is azok?

A digitális ikrek egy olyan fejlett technológia olyan, amely lehetővé teszi a fizikai objektumok, rendszerek vagy folyamatok virtuális másának létrehozását és szimulációját. Ezek a digitális másolatok valós időben gyűjtik és elemzik az adatokat, elősegítve a hatékonyabb döntéshozatalt, a költségek csökkentését és az innovációt.