Brutális növekedés várható Kelet-Európában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Londoni elemzők szerint elérheti a 6 százalékot a közép-európai EU-gazdaságok növekedése az első negyedévben.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok éves összevetésű növekedési üteme elérheti a 6 százalékot az idei első negyedévben.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics kedden ismertetett tanulmányában közölte, hogy az általa kidolgozott, GDP-súlyozással számolt összesített térségi gazdasági hangulatindex (ESI) átlaga februárban 110,4 volt a januárban mért 109,9 után.
A ház februári ESI-átlaga évtizedes csúcs: a térségre kiszámolt hangulati mutató 2008 márciusa óta nem volt ilyen magas.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
A térségen belül Magyarország ESI-indexe volt a legmagasabb ebben a hónapban, 121,9 ponttal. A ház szerint a februári magyar ESI-mutató a jelzőszám rendszeres közlésének 23 éves történetében is a legmagasabb.
A Capital Economics londoni elemzői szerint az általuk használt térségi ESI-modell 5,5-6,0 százalék közötti átlagos éves növekedésre vall az első negyedévre vetítve a vizsgált közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban.
A ház Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Horvátországra, Romániára, Bulgáriára és a balti köztársaságokra számítja ki saját térségi gazdasági hangulati jelzőszámát az Európai Bizottság adataiból levezetve.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: az országcsoportban az idei év első felében is erőteljes gazdasági növekedést várnak, de azt is valószínűsítik, hogy a növekedési lendület 2018 későbbi szakaszában alábbhagy. A ház várakozása szerint a régió gazdaságaiban elsősorban az eddiginél kevésbé ösztönző költségvetési politika, az építőipar fellendülésének lassulása, valamint a gyorsuló infláció és az ezzel párhuzamosan emelkedő kamatok lassítják majd a növekedést.
Magyarországon mindazonáltal a londoni elemzői közösség csaknem konszenzusos véleménye szerint a belátható előrejelzési távlatban nem várható jegybanki kamatemelés még az infláció számottevő gyorsulása esetén sem.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői legutóbbi előrejelzésükben 2,8 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsítettek 2018 egészére Magyarországon.
Okok
A Financial Times egy tavaly nyáron megjelent elemzésében a kelet-közép-európai régió átlag feletti növekedését elemezte, s az alábbi tényezőket különítette el:
- A nyugat-európai országok – különösen Németország – kereslete
- A munkaerő kivándorlása miatt alacsony a munkanélküliség szintje, ami a béremelkedést is segíti. A magasabb bérek a hazai kereslet növelésével támogatják a növekedést.
- A bérköltségek növekednek, de a régió még vonzó célpontja a működő tőkét befektetőknek, különösképp az autóiparban.
- Az európai uniós támogatások
- A kormányok költekezése.
- Alacsony kamatok.
|
A ház meggyőződése szerint azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítésre hajló monetáris politikája akkor sem módosulna, ha az éves magyarországi infláció az MNB 3 százalékos központi célszintje fölé gyorsulna, mivel az MNB elsődleges célja a rögzített kamatozású hitelezés arányának növelése, mindenekelőtt a hozamgörbe távoli végének lejjebb vitelével.
A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének legutóbbi értékelése szerint az MNB kockázatot vállal az enyhe ívű jövőbeni inflációs pályát valószínűsítő várakozásával, és az erre alapozott enyhe monetáris alapállással. A magyar munkapiaci helyzet ugyanis nagyon feszes, a nominálbérek emelkedési üteme meghaladja a 13 százalékot éves összevetésben, a hazai össztermék növekedési üteme erőteljes.
A TD Securities véleménye az, hogy ebben a környezetben az MNB az idén, akár már augusztustól a monetáris politika szigorítására kényszerülhet.
A ház szerint az azonban valószínűtlen, hogy e szigorítás részét képezné a 0,90 százalékos MNB-alapkamat emelése, annál is kevésbé, mivel az alapkamat irányadó kamatként betöltött jelentősége ma már csekély. A kamatemelés helyett az MNB a cég várakozása szerint inkább a nem konvencionális enyhítési intézkedések leépítéséhez kezd majd hozzá.
(MTI, Financial Times)