Devizahitelek: nem tisztul a kép


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság főtanácsnokának jogi szakvéleménye sem oszlatta el a bizonytalanságot a devizahitelesek ügyében. Elemzők úgy vélik, hogy még hosszú időbe telhet a tényleges döntés megszületése az árfolyamrés (az eltérő vételi és eladási árfolyam alkalmazása) kérdésében.


Nils Wahl, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának jogi szakvéleménye szerint a Kúria megvizsgálhatja, hogy tisztességtelennek minősül-e az árfolyamrés alkalmazása a devizahiteleknél.

 

Piaci szereplők arra számítottak, hogy általános érvényű, tisztázó állásfoglalás születik, ami után a Kúria iránymutatást tud adni. A megjelent főtanácsnoki állásfoglalásból előzetesen úgy tűnik, hogy az Európai Bíróság egyedi döntéseket lát szükségesnek, ez alapján a Kúria valószínűleg nem tud majd általános érvényű döntést hozni az árfolyamrés kérdésében – mondta Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője.

A szakember korainak tartja érdemi következtetések levonását, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság tényleges ítélete várhatóan három-négy hónap múlva születik meg, ezután következik a Kúria döntése.

A hírre gyengültek az OTP részvényei a Budapesti Értéktőzsdén, noha Török Bálint szerint a tényleges gazdasági és jogi eredményeket tekintve most sincs sokkal közelebb a megoldás. A bankoknak mindenképpen jelent majd valamekkora veszteséget a devizahiteles szerződések ügyének rendezése, de ez jelenleg nem számszerűsíthető sem az OTP, sem más pénzintézetek, sem a teljes gazdaság esetében – fogalmazott Török Bálint.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy látja, egyelőre nem sokat tisztult a kép. A szakember szerint a főtanácsnoki szakvélemény alapján úgy tűnik, megnőtt az esélye annak, hogy az árfolyamrés ügyében inkább a hitelfelvevők számára dönthet kedvezően a Kúria, de a devizahiteles szerződések nem válnak semmissé. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is sok a kérdőjel, maradt a bizonytalanság. Önmagában az állásfoglalás megjelenése nem mozgatta meg a forint árfolyamát, és az a gazdasági tervezést a bankokon kívül nem befolyásolja – mondta az elemző.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly augusztusban közzétett cikksorozata szerint a válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel szerződéseken a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. Az adósoknak jelentős költséget jelent az árfolyamrés (a hitel folyósítása és törlesztés mellett alkalmazott árfolyamtípus különbözete), akár a közép-, akár a vételi árfolyamhoz képest határozták azt meg, mivel annak mértékét a bankok a válság kitörését követően jelentősen megemelték, több esetben megduplázták. Ennek következtében a szélesebb árfolyamrés – még ha a kamatemeléseknél lényegesen kisebb mértékben is, de – tovább növelte az ügyfél terheit. A teljes hitelköltséget átlagosan 35-45 bázisponttal emelte a kamatrés az MNB számításai szerint ahhoz képest, mintha középárfolyamon határozták volna meg a bankok a törlesztőrészlet. Az MNB azt is megjegyezte akkor, hogy a bankrendszer az árfolyamrésen keresztül évente körülbelül 5 milliárd forint többletbevételt tudott elérni a 2010-es szabályozás előtt, míg azóta ennek az összegnek csupán felét realizálja.(2010 végétől a lakáscélú hitelek törlesztőrészleteinek forintban kifejezett nagyságát középárfolyamon kell meghatározni.)

Nemzetközi jogász: nem meglepő a döntés

Nem meglepő, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka úgy foglalt állást: figyelembe lehet venni a fogyasztóvédelmi szempontokat az árfolyamrés esetében – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász az MTI-nek.

 A Kásler házaspár devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződést kötött 2008-ban egy magyar bankkal, és a szerződés értelmében tudomásul vették, hogy a kölcsönön kívül annak ügyleti kamatát és kezelési költségét, valamint a késedelmi kamatot és az egyéb költségeket is svájci frankban határozzák meg. A házaspár később a magyar bíróságok előtt megtámadta azt a feltételt, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészleteket az eladási svájci frankárfolyam alapján számítsa ki.

A jogvitát felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak, hogy az a feltétel, amely a devizahiteleknél alkalmazandó átváltási árfolyamot határozza meg, a szerződés elsődleges tárgyának minősül-e, illetve a szolgáltatás minőség-ár aránya alá tartozónak tekinthető-e. Ha igen, akkor a tisztességtelenség kérdése nem vizsgálható, ha a feltételek világosak és érthetőek. A konkrét ügyben a Kúria lényegében arra kérdezett rá, mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jelleg az uniós irányelv alapján nem vizsgálható.

A magyar bíróság kiegészítő kérdése az volt, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.

Lattmann Tamás azt mondta: a főtanácsnoki javaslatok azért alakultak ki az Európai Bíróság gyakorlatában, hogy a bíróság még az ítélethozatal előtt kapjon olyan szakvéleményt, amelyet egy általa egyértelműen szakértőnek tekintett jogász ad, de az ilyen vélemény önmagában nem köti a bíróságot. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján a később hozott bírói ítéletek a főtanácsnoki véleményekkel többnyire összhangban állnak.

A szakértő kiemelte: a jelenlegi főtanácsnoki állásfoglalás olyan előzetes döntéshozatali eljárásban született, amelyet az Európai Bíróságnál egy a Kásler-ügyben eljáró magyar bíróság kezdeményezett. A magyar bíróság azért terjesztette fel a kérdést az Európai Bírósághoz, mert úgy látta, hogy az ügy eldöntéséhez uniós jogi normákat kell alkalmaznia. Ilyen esetben van arra lehetőség, hogy az eljáró tagállami bíróság az alkalmazandó uniós jog vélt bizonytalanságai miatt megkérdezze a luxembourgi szervezetet.

A Kásler-ügynek van fogyasztóvédelmi vonatkozása is, és a fogyasztóvédelem uniós hatáskörbe tartozik, ezért volt kíváncsi a magyar bíróság az ilyen jogviszonyoknál és szerződéseknél irányadó európai uniós jog előírásaira. Ha bizonytalan volt a bíróság, akkor „nagyon jól tette”, hogy az Európai Bírósághoz fordult, hiszen ez fontos kérdés, és nagyon kényeges, hogy utólag ne merülhessenek fel uniós jogi aggályok – állapította meg.

Lattmann Tamás arra is kitért, hogy amikor – ezzel párhuzamosan – a Kúria jogegységi döntésen gondolkodott, akkor azért határozott úgy, hogy megvárja az előzetes döntést a Kásler-ügyben, mert nem akart olyan kellemetlen helyzetet, hogy saját megítélése alapján állást foglal, és ennek „uniós relevanciája van”, miközben a luxembourgi bíróság mást mond. A Kúria néhány hónappal ezelőtt azért döntött úgy, hogy bevárja ezt az előzetes döntést, mert „észlelte, helyesen, hogy az ügyek egymással állnak némi kapcsolatban” – mutatott rá.

A nemzetközi jogász hangsúlyozta: nem meglepő a főtanácsnoki szakvélemény, mert „nem kérdés, hogy lehet mérlegelni a fogyasztóvédelmi szempontokat egy ilyen szerződéses rendelkezés esetében”. Ezt az uniós jogszabályok is lehetővé teszik – tette hozzá – , ezért is lehetett bizonytalan a magyar bíróság az ügyben.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 18.

Eljárást indított a GVH az ALDI Magyarországgal szemben

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított az ALDI Magyarország Bt.-vel szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt, a vállalkozás nem kellő gondossággal kialakított kommunikációjára hivatkozva – közölte a hatóság. Az ALDI jelezte, együttműködik a GVH-val, de leszögezte azt is, az üzletekben és az egyéb felületeken megjelenő állításai valósak, érthetőek, követhetőek, és a termékek jellege, illetve a csomagolás alapján is egyértelműek.

2024. július 18.

NGM: a SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus motorja

Tovább erősödik a SZÉP-kártya népszerűsége, ezt mutatja, hogy 2024 első félévében több mint 230 milliárd forintra nőtt a feltöltések összértéke, amely így 12 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának eredményét – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).