Egyre több a fizetési meghagyás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentősen nőtt a fizetési meghagyások száma tavaly, több mint 526 ezer kérelem indult, ami 13 százalékkal több az előző évinél – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.
A kamara közleménye szerint a fizetési meghagyási kérelmek túlnyomó többségét cégek kezdeményezték és csak elenyésző százalékát terjesztették elő magánszemélyek, holott a kis összegű – egymillió forint alatti – tartozások vagy károkozás esetén a fizetési meghagyás a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a jogosnak tartott pénzkövetelések pereskedés nélküli visszaszerzésére. Tavaly az eljárások mindössze 6,5 százaléka alakult perré, a végrehajtási kérelmek száma pedig meghaladta a 414 ezret.
A tavaly elindított 526 ezer eljárás több mint 90 százaléka – összesen 480 ezer eset – néhány héten belül jogerőre emelkedett.
Tóth Ádám, az MOKK elnöke a közleményben hangsúlyozta: az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig nagyon sokan hagyják elévülni jogos követelésüket. Kevesen tudják, hogy magánszemélyek is a közjegyzőknél kezdeményezett fizetési meghagyással szerezhetik vissza például a magánkölcsönt, vagy az elmaradt bérleti díjat, társasházak pedig az elbliccelt közös költséget, feltéve, hogy a követelés nem haladja meg az egymillió forintot.
A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül ki kell bocsátania a közjegyzőnek.
(MTI)
