Elfogadták az elszámolási törvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a parlament szerdán az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket. Ennek részletszabályait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állapítja majd meg. A törvény banki kamatmoratóriumot is bevezet legkésőbb 2016 áprilisáig.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabályt 167 igen, egy nem szavazattal, két tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Utóbbi voksokat három független képviselő, Fodor Gábor, Kónya Péter és Szabó Szabolcs adta le.

A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban elfogad.

A most megszavazott törvény a fogyasztói hitelek érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükséges elszámolást szabályozza, mivel az ilyen szerződéses kikötések miatt túlfizetés keletkezett a fogyasztók javára.

Előtörlesztésként számolják el

A túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Elsőként a devizahiteleseknél zajlik le az elszámolás: a nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 1-28. között – vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig – kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást.

A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5-12. között indíthatnak pert. A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között – vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig – kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli.

A bankoknak – az ügyfél kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk: az érintettek – tízezer forintos díj ellenében – 2015. március 1-31. között kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől, amelynek ezt 2015. november 30-áig kell megküldenie. Ha az elszámolás eredményeként kiderül, hogy a fogyasztónak pénz jár vissza, a tízezer forintot is vissza kell téríteni neki. A tízezer forintos eljárási díjat – a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján – azoknak nem kell megfizetniük, akik devizahitelük végtörlesztéséhez forintalapú kölcsönt vettek fel.

Az elszámolási módszertan főszabálya – mint azt expozéjában az igazságügy-miniszter is kifejtette -, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. Ha a tartozást devizában határozták meg, a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta.

Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után – azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül – szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés e 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

A jegybank dolga lesz

A jogszabály felhatalmazást ad az MNB-nek, hogy az elszámolási módszertan részletes szabályait rendeletben határozza meg. Az is a jegybank joga lesz, hogy ellenőrizze az elszámolást.

Azokra, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés. Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.

Amellett, hogy az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskötéskori kamatszintre, a jogszabály banki kamatemelési moratóriumot is bevezet legkésőbb 2016. április 30-áig, így a pénzintézeteknek nem lesz joguk egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy legkésőbb a 2016-os határidőig az Országgyűlés újabb jogszabályokat fogad majd el, hogy a bankok áttérjenek a hitelek átlátható árazására.

A törvényalkotási bizottság módosítását elfogadva azt is rögzítették, hogy a bankok nem mondhatják fel a fogyasztói hitelszerződéseket az elszámolási időszakban.

Az elszámolással kapcsolatban az ügyfelek panasszal élhetnek bankjuknál, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak.

A törvény szabályozza a félbeszakadt végrehajtási eljárásokat is. E szerint ezek leghamarabb az elszámolás után folytathatók.

A Fidesz frakcióvezetőjének szeptember közepi tájékoztatása szerint 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint. Egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot. Rogán Antal szerint ezermilliárd forint körül van az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.

Az elszámolási törvény túlnyomó része november elsején lép hatályba.

(MTI)

---