ESG Beszámoló: megjelentek a részletszabályok
Megjelentek az ESG Beszámolóra vonatkozó kötelezettségeket szabályozó végrehajtási rendeletek. A részletszabályok alapján az ESG-re kötelezett hazai vállalkozások pontos útmutatást kaptak arra vonatkozóan, hogy miként kell az ESG Beszámolót elkészíteni, közzétenni. A kihirdetett változások között vannak a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeire vonatkozó részletszabályok is. A fentiek alapján a Grant Thornton ESG és fenntarthatósági szakértői arra számítanak, hogy a kötelezett vállalatok az idén megkezdik a felkészülést és az ESG terén tovább hódítanak a szoftveres-digitális megoldások.
A vállalkozások számára talán kevésbé izgalmas ESG-tanácsadókat oktató intézményekre és az ESG-tanácsadókra vonatkozó részletszabályok után 2024. augusztus 15-én végre megjelentek az ESG Beszámoló készítésére és közzétételére, valamint a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeire vonatkozó részletszabályok is.
Fenntarthatósági átvilágítás
Az átvilágítási kötelezettség kettős. A vállalkozásoknak olyan kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk, mely azonosítja és minimalizálja a fenntarthatóságot veszélyeztető kockázatokat mind a) a saját üzleti tevékenységükben, b) mind az ellátási láncaikban.
A beszállítói lánc átvilágítása rendkívül komplex feladat, ezért ehhez a jogalkotó két irányból is támogatást próbál nyújtani a szabályozáson keresztül. Egyrészt a végrehajtási rendelet tartalmaz egy maximum ESG átvilágítási kérdőívet, másrészt megteremti a szoftveres támogatás igénybevételének lehetőséget az ESG szoftverek nyilvántartási folyamatának elindításával.
De mit is takar a maximum ESG kérdőív és a beszállítói átvilágítás?
A vállalkozások egy lényegességi vizsgálat során, melybe egy előminősítési lépcső is beépíthető, meg kell határozzák a kockázatos beszállítóik körét (pl. nagyobb környezeti hatással rendelkező tevékenységi körök). Ezen beszállítók fenntarthatósági átvilágítása során kötelező használni a hatóság által kiadott kérdőívet az alábbiak szerint:
- a hatóság a kérdőív 12 variációját hozta létre a beszállító mérete (mikró, kis, közepes, vagy nagyvállalat) és földrajzi elhelyezkedése alapján;
- a kérdőívek maximum kérdőívek, azaz nem kötelező a bennük szereplő összes kérdést feltenni a beszállítók részére;
- a maximum kérdőívben nem szereplő kérdés viszont csak hatósági jóváhagyással lehetséges.
A kockázatok értékelésére a vállalkozásnak saját módszertant kell kidolgoznia, illetve létező kockázatkezelési rendszerét frissítenie. Az értékelés során figyelembe kell venni az azonosított kockázatok lehetséges hatását, az előfordulási valószínűséget, valamint a vállalkozás képességét azok kezelésére (pl. partneri etikai kódex elfogadásának elvárása, vagy veszélyes anyagok használata esetén megfelelő standardok és eljárások meglétének biztosítása).
Az azonosított kockázatokat a súlyosságuk és bekövetkezésük valószínűsége alapján a cégnek rangsorolnia kell, és az összes kockázatot kezelnie kell: azaz megelőzni, mérsékelni, megszüntetni, vagy minimálisra csökkenteni.
A fentiekből is látható, hogy a kötelezett vállalatok a kérdőív ajánlás ellenére is rendkívül széles skáláját hozhatják létre az átvilágítási kérdőíveknek, ami nagy mértékben megnövelheti az átvilágítással érintett beszállítók adminisztrációs terheit.
Ezért dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton ESG és fenntarthatósági üzletágának igazgatója arra számít, hogy azok a szoftveres támogató megoldások fognak előtérbe kerülni, amelyek biztosítják, hogy a beszállítók egy, akár a teljes hatósági kérdőívet tartalmazó átvilágítási kérdőív kitöltését követően minél több üzleti partnerük részére le tudják adni a kért információkat.
ESG Beszámoló
A rendelet kitér az ESG-beszámoló minimumkövetelményei, tartalma, formai követelményei, valamint közzétételének szabályaira is. Az ESG Beszámoló érdekessége, hogy annak kötelező mellékletét képezi a kockázatos beszállítókkal kötelezően kitöltendő központi kérdőív, azaz a nagyvállalatok számára az átvilágítási kérdőív kitöltése kötelező.
Az ESG Beszámolóban a vállalkozásoknak többek között részletesen be kell mutatniuk a létrehozott fenntarthatósági kockázatkezelési rendszert, a feltárt környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat, továbbá az ezek megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiákat, intézkedéseket, illetve ezek értékelését. Ezen túlmenően az ESG Beszámolóban be kell mutatni a vállalkozás által alkalmazott panaszkezelési eljárás vagy rendszer kialakítása során figyelembe vett alapelveket, a megfogalmazott követelményeket, a panaszkezelési eljárás vagy rendszer végrehajtásának leírását, illetve eredményességének adatalapú értékelését.
A vállalkozásoknak az ESG Beszámolóval kapcsolatos feladatokat minden év június 30-ig kell teljesíteniük.