Felpöröghet a hitelezés a régiónkban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várakozások szerint kedvező marad a gazdasági környezet a bankok számára a közép- és kelet-európai régióban, a térség országainak többsége 2017-ben a legnagyobb gazdasági növekedési rátát érte el 2010 óta – derül ki az UniCredit Bankcsoportnak a Euromoney gazdasági szaklap bécsi, Közép- és Kelet-Európa gazdaságaival foglalkozó konferenciáján bemutatott tanulmányából.


A tanulmány szerint az országok többségében a jövőben is várhatóan 3 százalékkal vagy afölött növekszik majd a GDP, bár 2018-ban és 2019-ben némi lassulás várható. A hitelezés növekedésének gyorsulását várják az UniCredit szakértői különösen Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában, ugyanakkor enyhe lassulásra számítanak Csehországban és Szlovákiában, Romániában és Törökországban, míg a többi országban a jelenlegihez közeli növekedési ütem várható.

A nem teljesítő hitelek (NPL) csökkenő aránya volt a közép- és kelet-európai régió legszembeötlőbb jellemzője az elmúlt három évben, és a csökkenés várhatóan tovább folytatódik. A javulás hátterében jórészt a nem teljesítő hitelek eladása, az eredményesebb behajtás és a gazdasági fellendülés áll, különösen Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Szlovéniában. 

[htmlbox art_tukor]

 

A jövedelmezőséget nézve az adózás előtti eredmény és az eszközállomány összehasonlításával mért jövedelmezőség valószínűleg a jelenlegi szinten marad a térségben, ami jóval magasabb, mint a nyugat-európai bankok adatai alapján összegzett mutató (1,3 százalék szemben a 0,4 százalékkal). A viszonylag alacsony kamatok mellett továbbra is központi jelentősége lesz a költségek mérséklésének és az eszközminőség előtérbe helyezésének a régió pénzintézeteinél.

A bankszektor számára további lehetőségek rejlenek az uniós projektek finanszírozásában, a következő években is jelentős nagyságrendű (évente átlagosan a GDP 1,5-3 százalékának megfelelő) uniós források áramlanak majd be a közép és kelet-európai országokba a gazdaság egyik motorjaként.

Emellett a közép- és kelet-európai országok ideális környezetet jelentenek a digitális bankolás elterjesztésére, egyúttal a többcsatornás ügyfélkiszolgálás és az interakciós pontok adta lehetőségek kiaknázása növeli a hatékonyságot, miközben csökkenti a költségeket – derül ki a tanulmányból.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.