GKI: jövőre sem lesz növekedés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei 1,5 százalékos visszaesés után, a bejelentett újabb megszorítások miatt jövőre várhatóan stagnál a magyar gazdaság, noha korábban 0,8 százalékos GDP-növekedés látszott valószínűnek 2013-ban – közölte legfrissebb prognózisában a GKI Gazdaságkutató Zrt.


Eemzésében a GKI úgy ítéli meg, hogy a kormányzat által bejelentett 2013-as költségvetési kiigazítás szerkezete – ennek keretében az adóemelések, s különösen a bankadó megígért megfelezésének elhalasztása – nagymértékben rontja az üzleti környezetet. A jogbiztonság további megroppanása, a belföldi kereslet szűkülése, a hitelezés várható újabb, immár a folyó gazdálkodást is veszélyeztető visszaesése paradox módon több kárt okoz, mint amennyi előny egyes munkavállalói csoportok foglalkoztatásának olcsóbbá válásától remélhető.

Így a foglalkoztatás továbbra is csak statisztikailag – mindenekelőtt a közmunka további bővítése révén – bővül, a versenyszférában tovább szűkül. A belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye visszaesik. Azt, hogy a stagnálásnál kissé kedvezőbb vagy rosszabb lesz a gazdaság teljesítménye azt az agrárszektoron keresztül lényegében az időjárás határozza meg.

A bruttó és nettó keresetek – mivel a szuperbruttó kivezetése, illetve a járulékplafon megszüntetése nagyjából kioltja egymást-, egyaránt 4 százalék körül emelkedhetnek. Az infláció a közműadó bevezetése miatt éves átlagban 5,5 százalékra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az idei 5,9 százalékhoz képest alig lesz csökkenés, sőt valójában a gyorsulás sem zárható ki. A reálkeresetek és jövedelmek 1,5 százalékkal, a fogyasztás egy százalékkal csökken.

A befektetői bizalom hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a beruházások visszaesése folytatódik, megközelítően két százalékos lesz.

A kormány láthatóan mindent a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésnek, a 3 százalék alatti jövő évi deficitnek rendel alá, de az ennek érdekében hozott intézkedések akadályozzák a növekedést, fenntarthatatlanok és nem segítik elő a gazdaság szerkezeti átalakulását. Emiatt könnyen lehet, hogy az eljárás megszüntetéséről egyelőre nem születik döntés. Bár fennmarad a kohéziós alapokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye, de a két már bejelentett, s a kilátásba helyezett harmadik megszorító csomag révén Magyarország feltehetőleg hozzá fog jutni a 2013-as EU-forrásokhoz.

A GKI kutatói úgy látják, hogy a magyar államadósság jelenleg viszonylag kedvező – de egy IMF/EU-megállapodás által lehetővé tettnél sokkal költségesebb – finanszírozhatósága (a CDS-felár 300 körülire csökkenése, 280 körüli forint/euró árfolyam, az állampapír-piaci hozamok csökkenése) valószínűleg átmeneti. Ez ugyanis nagyrészt a nagy jegybankok likviditásbővítő lépéseinek és az IMF/EU-megállapodás részbeni piaci beárazásának következménye. A külső feltételek romlása, az IMF/EU-megállapodással kapcsolatos illúziók eloszlása könnyen pénzpiaci feszültségeket okozhat.

A GKI részletes prognózisa itt érhető el.

(forrás: GKI/MTI)



Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Védeni kell a fogyasztókat zöld és digitális átállás során

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fogyasztópolitikai bizottságának első miniszteri szintű ülésén elfogadták a fogyasztók kettős átmenet keretében történő hatékony védelméről szóló nyilatkozatot, melyhez a fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is csatlakozott – jelentette be csütörtökön a minisztérium.

2024. október 10.

EY: hatályba lép a NIS2, büntetés járhat a figyelmetleneknek

Pár nap és élesedik a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv, amely több ezer cégre vonatkozik Magyarországon. A regisztrációt elmulasztó társaságok akár szankciókra is számíthatnak a hatóságtól. Az érintett vállalkozásoknak az év végéig le kell szerződniük a biztonsági vizsgálatra jogosult auditorral is, ugyanis, ha nem végzik el időben az IT rendszereik felülvizsgálatát akár több millió eurós büntetésre is számíthatnak.

2024. október 10.

PwC: Alig tudjuk csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást

A G20-országok több mint 20 éve nem tudtak évi 11,5%-nál magasabb szén-dioxid-csökkentési rátát elérni, ezért világviszonylatban már 20,4%-os dekarbonizációra, azaz kibocsátásintenzitás-csökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra lehessen korlátozni. A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben. Az energia iránti kereslet növekedése veszélyezteti a megújuló energiaforrások terjedésével elért eredményeket, így az energiahatékonyság javítása és az energia kínálathoz történő igazítása terén is fokozott fejlődésre van szükség.