GKI: leszakadunk a régiótól
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mivel a 2013. évi 0,3 százalék után 2014-ben is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól: 2011-14-ben a GDP átlagosan csak évi 0,4 százalékkal nő, ennél rosszabb teljesítmény egyedül Szlovéniában lesz – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn közzétett legfrissebb prognózisában.
A GKI tájékoztatóján elhangzott: Magyarországon, Európához hasonlóan véget ért a recesszió, de a 2012. évi jelentős és a 2013. első félévi kis visszaesést 2013 második félévében is csak 0,8 százalék körüli növekedés követi, ráadásul 2013 egészében is csak a mezőgazdaságnak lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény.
A GKI elemzői szerint a gyenge magyar teljesítményt csak kisebb részben magyarázza az EU-kereslet gyengesége, abban főleg a hazai piac további szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe.
Vértes András, a GKI elnöke elmondta: a jövő évi választások után, annak eredményétől függetlenül, mindenképpen gazdaságpolitikai korrekcióra lesz szükség. A „választási gazdaságpolitika” az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása révén tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, miközben a nemzetközi likviditásbőség is lanyhulóban van. Mindez együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy évben javuló finanszírozási feltételeiben.
A kormány gazdaságpolitikája a bankrendszert szemelte ki legfőbb áldozatául, egyben a bankrendszer a legfőbb bűnös is. A kormány egyre drágábbá teszi bankrendszer szolgáltatásait, a GKI kutatói szerint az augusztusi 1,3 százalékos átlagos inflációval szemben a pénzügyi szolgáltatások árindexe 28,7 százalék volt.
A költségeket figyelembe véve a betéti kamat nem hoz reálhozamot a befektetőknek, a preferencia nélküli hitelkamat viszont nagyon magas a beruházóknak. A magyar bankrendszer paradoxona, hogy miközben likviditási és tőkehelyzete jó és javuló, ez a hitelállomány drasztikus leépítése, az állami túladóztatás okozta veszteségek anyabanki tőkeemeléssel való ellensúlyozása révén megy végbe – elemezte Vértes András.
A GKI kutatói 2013 egészére 1,9 százalékos inflációt becsülnek. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók, illetve hatósági intézkedések – telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt dohány-árrés, fix magas taxi díj – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét.
Vértes András szólt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának célja továbbra is az alapkamat csökkentése. A magyar monetáris politikának ugyan 2012 nyarától kedveztek a nemzetközi pénzügyi folyamatok, de a forint érzékenyen reagál a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hírekre, például a devizahitelek kivezetésének tervére. Ennek megfelelően az idén nyáron a forint gyengülése ismét elszakadt a régiós tendenciáktól. A magyar gazdaság- és monetáris politika gyenge hitelességét jelzi az is, hogy a kamatcsökkentés nyáron már csak a rövid lejáratú állampapírok hozamára hatott, a hozamgörbe erősen meredekké vált, a hosszabb lejáratú magyar állampapírok hozama a régiónál markánsabban emelkedett.
Az államháztartás uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya idén a GDP 3 százaléka körül alakul, várhatóan a 2,7-3,4 százalékos sávban a következő hónapok folyamataitól függően, a fő kockázati tényező egy „fékezett hatású választási költekezés”.
A GKI szerint idén 300 forint/euró, jövőre 295 forint/euró árfolyam várható.
A GKI előrejelzése szerint az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalék alakulása (az új hitelfelvételek ütemezése) dönti el. Az idén év végére 79-80 százalék közötti adósságráta várható. A magyar államadósság az elmúlt években csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása miatt mérséklődött, e nélkül mintegy 6 százalékponttal emelkedett volna.
(forrás: MTI)
