GKI: történelmi csúcson a konjunktúraindex

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem másfél éves, szinte töretlen növekedés után februárban új történelmi csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az Európai Unió (EU) támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek – közölte a gazdaságkutató.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

A GKI konjunktúraindexe 2018 februárjában 9,5 pont volt, ami 1,3 ponttal magasabb az előző havinál. Az üzleti bizalmi index 15,5 pontra emelkedett az előző havi 14,2 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 7,6 pontra javult a januári mínusz 8,9 pontról.

A GKI közlése szerint az üzleti szférán belül az ipar és a kereskedelem várakozásai javultak, és februárban mindkettő még soha nem látott optimizmust tükrözött. Az építőipari és szolgáltató cégek várakozása viszont kissé romlott, de így is történelmi csúcsuk közelében maradtak. Az ipari bizalmi index a januári megtorpanás után februárban tovább emelkedett. Jobb lett a termelési helyzet és kilátások, valamint a rendelésállományok – ezen belül az exportrendeléseké is – megítélése. Egyedül a készletszintet érezték rosszabbnak a válaszolók. 

Az építőipari cégek kilátásai továbbra is nagyon kedvezőek, bár az ágazat bizalmi indexe januárhoz képest kissé csökkent. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé romlott, a rendelésállományok minősítése viszont jobb lett. 

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

A kereskedelmi bizalmi index a januári szerény csökkenés után mindenkori maximumára emelkedett, és ezzel markánsan kilépett az elmúlt közel négy évet jellemző viszonylag keskeny sávból. Az eladási pozíció és a készletek megítélése is kedvezőbb lett, a rendelésállományé viszont – igaz, négyéves csúcsához képest – romlott. A szolgáltatói bizalmi index februárban kissé csökkent, amiben fontos szerepe volt az általános üzletmenet rosszabb megítélésének. 

A foglalkoztatási szándék az ipar kivételével minden ágazatban visszafogottabb lett, s kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban valamicskét erősödött, s az utóbbi ágazatból szinte teljesen eltűntek az árcsökkenésre számítók. A szolgáltató és kereskedelmi cégek árvárakozása nem változott, a fogyasztók inflációs várakozása minimálisan gyengült. 

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban – főleg az építőiparban – kissé rosszabb lett, de továbbra is az optimizmus a jellemző. A lakosság e tekintetben is nagyon bizakodó, ennek mértéke nem változott januárhoz képest.

A GKI fogyasztói bizalmi index februárban a decemberi jelentős javulást és a januári enyhe korrekciót követően kis mértékben emelkedett. Az emberek saját pénzügyi helyzetüket némileg, míg várható megtakarítási képességüket sokkal jobbnak ítélték, mint januárban. Kedvezőbbnek érezte a lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is.

(MTI)

---