Itt vannak az idei közgazdasági Nobel-díjasok

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn bejelentette, hogy Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. A díjat „az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért” ítélték oda. A kitüntetés hivatalos neve „Sveriges Riksbank gazdaságtudományi díja Alfred Nobel emlékére”, és 11 millió svéd korona (körülbelül 1,1 millió dollár) pénzjutalommal jár.

Jakob Svensson, a Közgazdaságtudományi Díj Bizottság elnöke kiemelte a díjazottak munkájának jelentőségét: „Az országok közötti hatalmas jövedelmi különbségek csökkentése korunk egyik legnagyobb kihívása. A díjazottak bebizonyították, hogy a társadalmi intézmények milyen fontos szerepet játszanak ennek elérésében.”

Daron Acemoglu közgazdász professzor írásai rendszeresen megjelennek a Portfolio On The Other Hand rovatában, a Project Syndicate-tel megvalósított együttműködésünk keretében.

A díjazottak kimutatták, hogy az országok jóléte közötti különbségek egyik magyarázata a gyarmatosítás során bevezetett társadalmi intézményekben rejlik – áll a Nobel-díj hivatalos weboldalának ismertetőjében. Az inkluzív intézményeket gyakran olyan országokban vezették be, amelyek a gyarmatosításkor szegények voltak, és idővel általában jólétben élő lakosságot eredményeztek.

Ez az egyik fontos oka annak, hogy az egykor gazdag volt gyarmatok miért lettek szegények, és fordítva.

Megállapították, hogy egyes országok csapdába esnek a kivonó intézmények és az alacsony gazdasági növekedés miatt. Az inkluzív intézmények bevezetése hosszú távon mindenki számára előnyöket teremtene, de az elszívó intézmények rövid távú nyereséget biztosítanak a hatalmon lévőknek. Amíg a politikai rendszer garantálja, hogy ők maradnak az irányítás alatt, addig senki sem fog bízni a jövőbeli gazdasági reformokra vonatkozó ígéreteikben. A díjazottak szerint ezért nem következik be javulás.

A pozitív változásokra vonatkozó hiteles ígéretekre való képtelenség azonban azt is megmagyarázza, hogy miért következik be néha demokratizálódás. Amikor forradalom fenyeget, a hatalmon lévők dilemmával szembesülnek. Legszívesebben hatalmon maradnának, és gazdasági reformok ígéretével próbálják megnyugtatni a tömegeket, de a lakosság valószínűleg nem hiszi el, hogy nem térnek vissza a régi rendszerhez, amint a helyzet megnyugszik. Végül az egyetlen lehetőség lehet a hatalom átadása és a demokrácia megteremtése – írják az üsszefoglalóban.

„Az országok közötti hatalmas jövedelmi különbségek csökkentése korunk egyik legnagyobb kihívása. A díjazottak bebizonyították, hogy a társadalmi intézmények milyen fontos szerepet játszanak ennek elérésében” – mondta Jakob Svensson, a Közgazdaságtudományi Díj Bizottságának elnöke.

Amerikai dominancia a díjazottak közt

A közgazdasági Nobel-díj viszonylag új keletű elismerés. Nem része az Alfred Nobel által 1901-ben alapított eredeti díjcsomagnak, hanem 1968-ban a svéd központi bank hozta létre és finanszírozza. Az évek során számos befolyásos gondolkodó részesült ebben az elismerésben, köztük Milton Friedman, John Nash és Ben Bernanke, a Federal Reserve korábbi elnöke.

2023-ban Claudia Goldin harvardi gazdaságtörténész nyerte el a díjat a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségek okait feltáró kutatásaiért. Más tudományterületeken is főként amerikai kutatók részesültek elismerésben.

A közgazdasági Nobel-díj odaítélése zárja az idei díjátadási szezont. A hét elején Victor Ambros és Gary Ruvkun amerikai tudósok nyerték el az orvostudományi díjat, míg pénteken a japán Nihon Hidankyo, a hirosimai és nagaszaki túlélők szervezete kapta meg a békedíjat az atomfegyverek eltörléséért folytatott kampányáért.

A közgazdasági Nobel-díj megalapítása óta az amerikai tudósok dominanciája figyelhető meg a díjazottak között, ami az idei évben is folytatódott.

Forrás: Portfolio

---