Kevesebb a fizetésképtelen cég


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bisnode Bedőlési Index (BBI) értéke július végére 3,14 százalékra csökkent, holott 2012 végén még 4,07 százalék volt ez az érték.  2010-ben volt a jelenlegi körüli, azaz 3,2 százalékos cégbedőlési arány, azóta a tavalyi év végéig folyamatosan emelkedett, és csak 2012 novemberében kezdett csökkenni a fizetésképtelenségi eljárások, azaz a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya derül ki a Bisnode üzleti információszolgáltató elemzéséből.


A Bisnode üzleti információszolgáltató az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan idén is elkészítette elemzését, mely 2013 első félévének vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, és a fizetési késések alakulását.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

A cégalapítási kedv egyre inkább csökken Magyarországon. 2013 első félévében ugyanis 26 százalékkal kevesebb vállalkozás alakult, mint 2012 azonos időszakában. 2013 első felében közel 18 500 új céget jegyeztek be, ez a szám azonban majdnem 25 000 volt 2012 első hat hónapjában.

Magyarországon 2013. július 1-jén több mint 565 ezer társas vállalkozás működött, ami csupán 1,3 százalékkal több mint 2012 júliusának elején. Évről évre nő az aktív cégek száma hazánkban, azonban ez a növekedés egyre kisebb mértékű, és várható, hogy hamarosan csökkenni fog a számuk. A 2014 márciusának közepétől életbe lépő szabályozás is a gombamód növekvő cégszám ellen hat, ugyanis ismét 3 millió forintban határozza meg a kft. alapításhoz szükséges minimális jegyzett tőkét. 2012 elején, amikor csupán az illetékek változtak, sokan előrehozták cégalapításukat az alacsonyabb költségek miatt. Ez alapján feltételezetjük, hogy 2014 elején az új cégalapítások számában növekedés történik majd. Előfordulhat, hogy a meglévő cégeknek is fel kell majd emelniük tőkéjüket, azonban erre haladékot kaphatnak, illetve ezt apportként is teljesíthetik, így az előrehozott cégalapítás valószínűleg jellemző lesz a jövő év elején is.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Az iparágak közel harmadánál csökkent a működő cégek száma az elmúlt egy évben. A legnagyobb csökkenés 2012. július 1-je és 2013. július 1-je között a bútorgyártásban, a textiliparban és a bányászatban volt, ahol több mint 2 százalékos csökkenés jellemezte az elmúlt 12 hónapot. Az élelmiszergyártásban, a nagykereskedelemben, a szolgáltatási szektorban, a közmű szolgáltatóknál és a gépjavítás területén azonban 3 százalékot meghaladó mértékben nőtt a vállalkozások száma.

Megyei bontásban az látszik, hogy Zala és Komárom-Esztergom megye kivételével nőtt az aktív cégek száma. A legnagyobb mértékben – 2 százalék felett – Békés és Csongrád megyében emelkedett a működő vállalkozások száma. A keleti és dél-keleti megyékben nőtt a legjobban a működő cégek száma az elmúlt 12 hónapban. Ennek oka, hogy munkalehetőség híján itt még mindig többen látják a kiutat a cégalapításban, azonban az új cégek stabilitása megkérdőjelezhető.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül van, az elmúlt fél évben azonban 27 napra csökkent. Az építőiparban és a papíriparban, valamint az elektronikai cikk gyártásban nem ritka a jóval magasabb fizetési határidő, ugyanis a papíripari cégek esetén 2013 első félévében meghaladta a 40 napot az átlagos fizetési határidő, az építőiparban a 41 napot, az elektronika területén pedig a 48 napot. A július 1-jén életbe lépett törvény a maximális fizetési határidőt 30 napban határozza meg, és indokolt esetben engedi a 60 napot. Ebből következik, hogy az átlagos fizetési határidő biztosan csökkenni fog, mivel 2013-ban eddig a számlák 20,5 százalékánál 30 nap feletti fizetési határidővel kellett kalkulálni, valamint 60 nap feletti határidőt a kibocsátott számlák 5,61 százalékánál szabtak meg. 

A Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból látszik, hogy az átlagos fizetési késedelem 2013 első félévében 23 nap volt, míg 2012 azonos időszakában csupán 20 nap. A fizetési határidő rövidülésével gyakran előfordul, hogy a fizetési késedelmek nőnek meg, mondta Keleti József a Bisnode csoport Country Managere. Ahogy eddig is elengedhetetlen, hogy szerződéskötés előtt leellenőrizzük partnereink fizetőképességét, üzleti megbízhatóságát.  Értékes információt ad egy megrendelő megbízhatóságával kapcsolatban, ha tudjuk, hogy másoknál milyen fegyelemmel egyenlíti ki számláit, ráadásul ez az információ az önkéntességen alapuló Bisnode fizetési tapasztalat programból díjmentesen elérhető.

Ma átlagosan csupán a számlák 61 százalékát fizetik határidőben a cégek. Ez az érték az elmúlt fél évben javult, mivel 2012 első felében csupán a számlák 53 százalékát fizették időben a vállalkozások.  Ez az eredmény nem feltétlenül jelzi a fizetési morál javulását, mivel egyre többen szabnak szigorúbb fizetési feltételeket, és csak akkor teljesítenek, ha már a fizetés megtörtént.

Nógrád megyében a számlák csupán 53,6 százalékát fizetik határidőben a cégek, míg Baranya és Tolna megyében a számlák több mint 65 százalékát időben egyenlítik ki.  A fizetési késedelem megyénként jelentősen eltér. Az országos átlagnál magasabb fizetési késedelmekkel kell számolni Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves megyében és Budapesten.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A fizetésképtelenségi eljárások száma jelentősen  – 42 százalékkal – csökkent 2013 első felében az előző év azonos időszakához képest. A megindított végelszámolások is jelentős mínusszal zárták az első félévet. 2013 első felében ugyanis közel 7000 végelszámolás indult, ami 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor.

 

 

A Bisnode Bedőlési Index értéke (BBI), mely a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított arányát jelzi, 2008-ban még 2,33 százalék volt, ehhez képeset 2012 végére közel megduplázódott és meghaladta a 4 százalékot. Az elmúlt fél évben azonban javulás kezdődött és a BBI értéke 3,14 százalékra csökkent. A BBI minden esetben 12 hónap felszámolásait és csődeljárásait viszonyítja az átlagos cégszámhoz, így kiválóan megvizsgálható vele a cégek fizetésképtelenségének alakulása. A cégbezárások egyéb eljárásokkal is történhetnek, például végelszámolással, de ezt nem a hitelező kezdeményezi partnere ellen, hanem ekkor a cég indítványozza saját vállalkozása bezárását.  Illetve ezek az eljárások is felszámolássá alakulnak kielégítetlen hitelezői igény esetén, így megjelenik az indexben, ha egy cég fizetésképtelenség miatt kénytelen bezárni. Ezért tisztán fizetésképtelenségi eljárásoknak csak a csőd és felszámolási eljárásokat tekinthetjük, amit a BBI is tartalmaz.

A Bisnode csoport rendszeresen közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

A legkisebb bedőlési indexszel rendelkező szektorok mezőnye stabilnak mondható, és a tavalyi értékhez képeset két iparágnak csökkent annyira a fizetésképtelenségi indexe, hogy be tudott kerülni a legkisebb bedőlési indexű szektorok közé. A vegyipari (1,88 százalék) és a kommunális tevékenységet végző vállalkozások (2,39 százalék) 2012. júniusában még nem szerepeltek a legkisebb kockázatú szektorok között, mára azonban beletartoznak az első tízbe.

A legnagyobb bedőlési indexszel rendelkező iparágak mindegyikének csökkent a BBI indexe az elmúlt egy évben, ha a 2013. júniusi értéket hasonlítjuk az ezt egy évvel megelőző értékhez. Az építőipar (5,27százalék) és a vendéglátás (4,45 százalék) már hosszabb ideje a lista elején szerepel. A bányászat (4,26 százalék) és a nemfém ásványi termék gyártása (3,63 százalék), azaz az üveg, kerámia, cementgyártás, ami szintén kapcsolódik az építőiparhoz, tavaly még nem volt benne a legrosszabb 10-ben. A bútorgyártás (3,29 százalék), ami egy éve még a 6. legnagyobb bedőlési szektor volt, most kikerült a listából.

Mi várható 2013-ban a továbbiakban?

A Bisnode Bedőlési Index (BBI) értékének jelentős csökkenése azt vetíti elő, hogy a cégvilág rálépett a stabilizáció útjára. Egyre kevesebb új vállalkozás alakul, amit inkább pozitívumnak könyvelhetünk el, mivel Magyarországon még mindig nagyon magas a cégszám és minden 8. háztartásra jut egy vállalkozás. Amennyiben a csökkenő cégszámhoz egy alacsonyabb bedőlési index tartozik, akkor hosszú távon egy stabilabb cégszerkezettel számolhatunk.

A július 1-jén életbelépett Ptk. fizetési határidő maximalizálásra vonatkozó része miatt várhatóan nőni fog az átlagos fizetési késedelem Magyarországon, mivel jelenleg a számlák ötödét 30 napnál nagyobb határidőre állítják ki. Különösen fontossá válik ezért az üzleti partnerek fizetőképességének ellenőrzése, valamint az információszerzés arról, hogy a cégek általában milyen fegyelemmel, mekkora határidőben és milyen késéssel egyenlítik ki tartozásaikat. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere ezen kívül fontosnak tartja a megrendelők fizetőképességének folyamatos nyomon követését, monitorozását. Így a cégek automatikusan értesülnek, ha valamelyik megrendelőjük kockázatossá válik, és időben minden szükséges lépést megtehetnek, hogy megvédjék magukat a nemfizetési kockázatoktól és veszteségektől.

A Bisnode Bedőlési Index értéke (BBI), mely a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított arányát jelzi, 2008-ban még 2,33 százalék volt, de ehhez képeset 2012 végére közel megduplázódott és meghaladta a 4 százalékot. A BBI minden esetben 12 hónap felszámolásait és csődeljárásait viszonyítja az átlagos cégszámhoz, így kiválóan megvizsgálható vele a cégek fizetésképtelenségének alakulása. A cégbezárások egyéb eljárásokkal is történhetnek, például végelszámolással, de ezt nem a hitelező kezdeményezi partnere ellen, hanem ekkor a cég indítványozza saját vállalkozása bezárását.  Illetve ezek az eljárások is felszámolássá alakulnak kielégítetlen hitelezői igény esetén, így megjelenik az indexben, ha egy cég fizetésképtelenség miatt kénytelen bezárni. Ezért tisztán fizetésképtelenségi eljárásoknak csak a csőd és felszámolási eljárásokat tekinthetjük, amit a BBI is tartalmaz.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Amennyiben a jelenlegi BBI értékét vetjük össze az elmúlt évek Bisnode Bedőlési Indexeivel azt látjuk, hogy 2011-ben és 2012-ben a jelenleginél jóval nagyobb arányban váltak fizetésképtelenné a magyar cégek. A mostani 3,14 százalékos értéke a 2010-es szintet éri el, ami még mindig magasabb, mint a válság elején jellemző 2,33 százalékos arány. A 3,14 százalék azt jelzi, hogy 100 cégből átlagosan 3 fizetésképtelenné válik egy éven belül.
Amennyiben a BBI értékének havi alakulását vizsgáljuk jól látható, hogy 2012 októberéig még nőtt a bedőlési arány, ezután azonban elkezdett csökkeni és a jelenlegi érték több mint 1 százalékponttal kevesebb, mint az egy évvel korábbi BBI. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy a csökkenő BBI jó jel a gazdaság stabilizálódására, azonban a szakember azt is hozzátette, hogy az elmúlt években kiemelkedően magas volt a bedőlési arány, ami 3 százalék feletti értékével is elővigyázatosságra int. Azok a vállalkozások, amelyek a válság óta nehézségekkel küzdöttek, már 2012 vége előtt bezártak, így a jelenlegi cégvilág valamivel stabilabbnak mondható, de még hosszú az út a válság előtti állapotig.

A legnagyobb bedőlési indexszel rendelkező iparágak mindegyikének csökkent a BBI indexe az elmúlt egy évben, ha a 2013. júniusi értéket hasonlítjuk az ezt egy évvel megelőző értékhez. Az építőipar (5, 27 százalék) és a vendéglátás (4,45 százalék) már hosszabb ideje a lista elején szerepel. A bányászat (4,26 százalék) és a nemfém ásványi termék gyártása (3,63 százalék), azaz az üveg, kerámia, cementgyártás, ami szintén kapcsolódik az építőiparhoz, tavaly még nem volt benne a legrosszabb 10-ben. A bútorgyártás (3,29 százalék), ami egy éve még a 6. legnagyobb bedőlési szektor volt, most kikerült a listából.

A legkisebb bedőlési indexszel rendelkező szektorok mezőnye is stabilnak mondható, és a tavalyi értékhez képeset két iparágnak csökkent annyira a fizetésképtelenségi indexe, hogy be tudott kerülni a legkisebb bedőlési indexű szektorok közé. A vegyipari (1,88 százalék) és a kommunális tevékenységet végző vállalkozások (2,39 százalék) 2012. júniusában még nem szerepeltek a legkisebb kockázatú szektorok között, mára azonban beletartoznak az első tízbe.

Remélhetőleg a 7 hónapja elindult javulás tovább folytatódik, és egyre kevesebb vállalkozást sújt majd a fizetésképtelenség. A 3 százalék feletti BBI még mindig meglehetősen magas, ezért nem szabad megfeledkezni az üzletkötés előtti cégminősítésről, az üzleti partnerek megbízhatóságának ellenőrzéséről és a megrendelők kockázatosságának folyamatos figyeléséről. Keleti József arra hívja fel a figyelmet, hogy különösen egy kisvállalkozás esetében akár egy megrendelő nemfizetése is veszélybe sodorhatja a cég fizetőképességét és további lánctartozásokat eredményezhet. Az egyetlen módszer ennek elkerülésére az alapos tájékozódás és körültekintés utólagos fizetés engedélyezésekor.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

A privátbanki változások a pénzügyi úri szabók digitális utódjait követelik

A hivatali időben elérhető, megszokott termékcsoportokat kínáló privátbankárok helyét az éjjel-nappal, a chaten vagy épp a social media felületein elérhető, eddig elképzelhetetlennek tűnő szakterületeken is kompetenciákat felmutatni tudó tanácsadók veszik át a vagyonkezelési piacon, ám a személyes faktor sem tűnik el, csak éppen teljesen átalakul – így vélekednek a Blochamps Capital kutatásában megkérdezett privátbanki szolgáltatók, akik az ügyfelek megtartása és megszerzése mellett egyre nagyobb kihívásnak tartják a hozzáértő szakemberek megtartását is.

2024. július 15.

Takarító robot: a magyar mérnöknőnek sikerült, ami még senkinek!

Egy innovatív takarító robot nyerte el idén az év ötletéért járó elismerést a Magyar Ipari Célgép Nagydíj átadó ünnepségén. Az immár negyedik alkalommal megrendezett Gépész Szalon június végi díjátadóján a szakma legjobbjai gyűltek össze a Millennium Házában. Összesen nyolc kategóriában tüntették ki az elmúlt év legkiemelkedőbb pályamunkáit és három különdíjat osztott ki a zsűri, köztük volt Csikós Irén, aki egy vegyiüzem poros szállítópályáinak tisztítási problémájára tervezett egy innovatív takarító robotot, és a BBM csapata, akik kiemelkedő ipari célgéppel nyertek, a pályázatot mesterséges intelligencia segítségével szerkesztett zenével adták be.

2024. július 15.

Az AutoWallis kiskereskedelmi értékesítése 17,9 százalékkal nőtt az első félévben

Az AutoWallis csoport kiskereskedelmi üzletága az első félévben 17,9 százalékkal 4924 darabra emelte eladásait, a használtautó-eladások 26 százalékkal 1205 darabra nőttek, a szerviz szolgáltatásoknál a szerviz órák száma 6,1 százalékkal 96 626-ra emelkedett az előző év azonos időszakához képest – közölte a társaság hétfőn.