Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hazai cégek fizetésképtelenségi mutatója 40 százalékkal nőtt az első félévben, éves összevetésben – közölte a Coface Hungary. A válság elhúzódását leginkább a hazai piacból élő ágazatok – az építőipar, a kereskedelem és a turizmus – sínylik meg.
Az első félév adatai jól tükrözik a gazdaság helyzetét – véli Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója, aki nem látja a javulás jeleit. Ugyanakkor bízik abban, hogy az IMF-EU-hiteltárgyalások eredményesek lesznek, mert az növelné a cégek hitelképességét, ami visszaszorítaná a szállítói hitelezést és jótékony hatással bírna a fizetési határidőkre.
A veszélyeztetett ágazatok: építőipar, kereskedelem
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 17 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátásban, az ingatlangazdálkodók, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Ágazati megközelítésben nincs semmi furcsa az idei év első hat hónapjának folyamataiban – magyarázza az adatokat Kárpáti Gábor. Leginkább ugyanis azokban a szektorokban nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: ahol a belföldi keresleten áll vagy bukik a teljesítmény.
Továbbra is az építőipar vezeti a negatív listát, aminek az oka, hogy mára már oly mértékben lelassult az ágazat, hogy még hosszú távon sem várható az eljárások számának csökkenése – mondja Kárpáti.
Részben az építőipartól érkező hatásoknak tudhatók be az ingatlangazdálkodás ágazatának vergődése is. Meg persze annak, hogy szinte megszűnt a belső kereslet – mind lakossági, mind állami, mind pedig vállalati oldalról. Ez utóbbi kötődik a globális válság elhúzódásához is, hiszen a külföldi befektetők sem jönnek úgy, mint korábban – mutat rá Kárpáti.
Az egyik legnagyobb – és leginkább egyértelmű – vesztes ezúttal a turizmus, amit azonban csak részben lehet visszavezetni a cafeteria-rendszerben bekövetkezett változásokra. Még nehezebb helyzetbe hozta az ágazatot, hogy az emberek már felélték megtakarításaikat, és csődbe ment a Malév.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (16,81%-a, összesen bejegyzett cégek 13,88%-a). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedőknél (10,99%-a, összesen bejegyzett cégek 8,94%-a), a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,56%-a, de a bejegyzett hazai cégek 5,55%-a), valamint a kiskereskedőknél (eljárások 12,13%-a, de a bejegyzett hazai cégek 11,24%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,85%-a, összesen bejegyzett cégek 7,67%-a), valamint az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végző vállalatok (eljárások 3,87%-a, összesen bejegyzett cégek 4,96 %-a) teljesítettek a legjobban.
Nógrádban különösen súlyos a helyzet
A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (7,30 százalék) volt a legmagasabb 2012 első félévében, majd ezt követi Somogy- (6,94 százalék) és Békés megze(6,81 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2011 hasonló időszakához képest Budapest produkálta: a csődhányad relatív növekedése 60,56 százalék volt. Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,47%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14,75%-a) teljesített a legjobban – áll a Coface közleménzében.
