Még több energiacéget vehet az állam

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány újabb  befektetéseket tervez az energiaszektorban – mondta Németh Lászlóné államtitkár egy konferencián.

Egy javaslat szerint az infrastruktúra területén további érdekeltségeket vásárolnának a kereskedő cégek mellé, és más elosztócégekben is – mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2015 című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Németh Lászlóné a nemzeti közműszolgáltatás kiépítésének folyamata és finanszírozása címmel megtartott előadásában kiemelte: a kormány elé még be nem terjesztett vitaanyag szerint ha ez megtörténik, akkor az elosztókat szétválasztanák üzemeltetőre és eszköztulajdonosra. A megosztáshoz a munkaanyag szerint egy infrastruktúra alapot hoznának létre az infrastruktúrát tulajdonló társaságokból, az üzemeltetők az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-n keresztül a gáz esetében a Főgáz szakemberei lennének. 

Mindezt úgy szeretnék megvalósítani, hogy a költségvetést a lehető legkisebb mértékben terhelje a nyilvánvalóan jelentős összeget igénylő elképzelés – fogalmazott. Leszögezte, a kormány az ésszerűség talaján maradva nem minden társaságot és főleg nem minden áron akar megvásárolni. Ahol erre sor kerülhet, ott 2018 végéig az MFB áthidaló hiteléből fogják finanszírozni a vásárlásokat. 2019-re felállhat az a rendszer, amely az MFB-forrást egyéb forrásokkal – intézményi befektetők tőkebefektetésével, lakossági befektetésekkel, hosszú távú nemzetközi hitelekkel – váltanák ki. Az elképzelések szerint az infrastruktúra alap pályázhatna majd uniós forrásokra is. 

Árrés nélkül adnánk tovább

A tervek szerint a paksi áramot előállítási áron kapná meg és adná tovább az egyetemes közműszolgáltató, egy nonprofit közellátási modellben az áram árát megtisztítanák minden hozzáadott tarifaelemtől. Nagy vitát kiváltott lehetőségnek nevezte, hogy felfüggesztenék egy időre a nukleáris alapba történő befizetést. Hangsúlyozta, hogy ez uniós és nemzetközi szervezetekkel való konzultációt igényel, és leszögezte: nem kockáztatják a Paks II-tervekkel kapcsolatos bármilyen probléma felmerülését.

Az államtitkár közölte: jelenleg a hazai földgázkitermelés a magyar földgázkereskedőn keresztül jut el az egyetemes szolgáltatókhoz, a következő gázévben már nem szükséges közvetítő kereskedő bekapcsolása, ez a Mol-ENKSZ között közvetlenül is megtörténhetne. 

A vitaanyag alapvetése egy új szemlélet bevezetése, amiben az állami vállalati képességeket szervezetten, a szinergiák maximális kiaknázásával, egy rendszerbe foglaltan kell működtetni, megfelelve uniós és nemzetközi szabályoknak – összegezte. Az együttműködésben érintettek közé sorolta az MVM-et, a Mol-csoportot, az MFB-t és a Magyar Postát. Közlése szerint az állami cégek együtt tudják kihasználni az energetikában rejlő lehetőségeket, amiben nem elsődleges a nyereség realizálása, a keletkező profitot a biztonságos működtetésre kell fordítani. Adott esetben – ha a rendszer működőképes – lehet további rezsicsökkentésben gondolkodni – mondta. 

Az ENKSZ szerepe

Az államtitkár ismertette: több mint fél éve alakult meg az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amely az állam piacra lépését segíti sorrendben a földgáz, az áram és a távhő területén. Kijelenthető, hogy a földgáz piacon országosan a Főgáz lesz az egyetlen egyetemes szolgáltató az engedély-visszaadásokkal, bár ezt eredetileg nem ilyen gyorsra tervezték – fűzte hozzá. A társaság a jövő év második felétől 3,4 millió ügyféllel fog rendelkezni. 

Az árampiac területén megtett intézkedések közé sorolta, hogy az Elmű-Émász csoporttal aláírt szándéknyilatkozat szerint átveszik az ügyfeleiket, állami részesedést szereznek a kapcsolódó hálózati ügyfélszolgálati társaságokban, és tárgyalásokat folytatnak más árampiaci szereplőkkel is. Jövő év januártól az áram területén is elindul az állami közszolgáltatás. 

A távhő szolgáltatás átvételét 2016 legkomolyabb feladatának nevezte, a töredezett, bonyolult rendszerről első lépésben átfogó felmérést készítenek.

Kitért arra, hogy a jövő évben számos, a működés racionalizálását célzó feladatot kell megoldani, ezek között a gáz egyetemes szolgáltatás esetében cégjogi összevonásokat, vagy az árampiacra lépést követően a két ágazat országos ügyfélszolgálatának összevonását említette. Közölte: ezzel egy időben kezdi meg működését egy úgynevezett szolgáltató központ, amely a két ágazat központosítható feladatait – HR, marketing, jog – veszi majd át. 2016-ban az állami közművállalatok együttműködésében-összehangolásában a Magyar Posta csoporton belül működő Díjbeszedő csoportra támaszkodnak majd. A tervek szerint a Díjbeszedőt átalakítják, és úgy fejlesztik, hogy ügyfélszolgálati, leolvasási, számlázási, nyomdai tevékenységet lásson el a teljes közműrendszerre, amitől komoly megtakarítást várnak. Ezekkel a lépésekkel a nemzeti közműszolgáltatás kiépítésének első szakasza lezárul – mondta Németh Lászlóné.

(MTI)

---