Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Megjelent a Napenergia Plusz Program pályázati felhívása, ami a zöld energia fokozott hasznosítása érdekében a magyar családokat is segíti a modern napelemes rendszerek telepítésében – jelentette be Lantos Csaba hétfőn az Energiaügyi Minisztérium (EM) közösségi oldalán.
A tárcavezető videóüzentében közölte, hogy a 75 milliárd forintos keretösszegű program napelem és tároló együttes létesítésében támogatja januártól a bruttó elszámolásba kerülő háztartásokat. A folyamat a kivitelezők előregisztrációjával hétfőn elkezdődött, a lakossági pályázók január közepétől jelentkezhetnek. A regisztrációs kérelem elektronikus úton nyújtható be. A pályázati felhívás szerint a program a családok költségeinek kétharmadát fedezi, legfeljebb 5 millió forint támogatási értékben.
Támogatás a pályázó állandó lakhelyéül szolgáló családi házon, vagy a sorház, ikerház, legfeljebb 6 lakásos társasház épületrészén végrehajtott beruházáshoz adható. Elszámolható a pályázati adminisztráció, a tervezés, engedélyezés költsége, az eszköz- és anyagköltség, a telepítés munkadíja. Egy ingatlanra egy támogatás adható, kizárólag új beruházásra, tehát meglévő rendszer bővítésére, cseréjére, felújítására nem.
A beszerezhető berendezések kapacitását a szakmai észrevételek alapján az eredeti bejelentéshez képest rugalmasabban kezeli a kiírás. A napelemes rendszer legalább 4 és legfeljebb 5 kilowatt teljesítményű inverterből, valamint minimum 7,5 és maximum 10 kilowattóra kapacitású tárolóból állítható össze. A programban több mint 15 ezer család valósíthat meg zöldenergia- fejlesztést.
A lakossági előregisztráció 2024. január 15-én kezdődik. A vissza nem térítendő forrás odaítéléséről egyszerűsített eljárásrendben születik döntés. Nincs régiónkénti elosztás, a pályázatokat beküldésük időrendjében bírálják majd el. A munkálatokkal a támogatói okirat hatályba lépését követő két éven belül kell elkészülni – tette hozzá a miniszter.
Lantos Csaba szerint a magyar gazdaság jövője a zöld energia. A kormány a tiszta energia saját célú termelésére, tárolására és helyi elfogyasztására ösztönzi a családokat és a vállalkozásokat. Háztartási méretű kiserőműből a korábbi várakozás alapján 2030-ra lehetett volna meg a 200 ezer darab Magyarországon. Már most több mint 245 ezer működik belőlük, mintegy 2200 megawatt összes beépített teljesítménnyel – fogalmazott.
Az EM célja, hogy a bővülés a bruttó elszámolás brüsszeli elváráson alapuló bevezetése után is folytatódjék. Az ösztönzők legfontosabbika a Napenergia Plusz Program, amelynek nyertesei a zöld energia előállítása mellett képessé válnak a későbbi felhasználásra eltárolására is. A családok fejlesztései elősegítik a klímavédelmi vállalások teljesítését, hozzájárulnak a zöld energia arányának növeléséhez a nemzeti energiamixben, erősítik Magyarország energiaszuverenitását – tette hozzá.
A pályázati felület és dokumentáció a https://napenergiaplusz.nffku.hu/ linken érhető el.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
