Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyarországon működő vállalkozások döntő része a kis- és középvállalkozások csoportjába tartozik. A kkv- szektor gazdasági szempontból jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a külföldi tőke működtetésében, a beruházásokban, valamint társadalmi aspektusból a munkahelyteremtésben, foglalkoztatottságban. Korábbi cikkünkben bemutattuk, miért fontos a cég méretét meghatározni az adózási feladatok teljesítéséhez. Most pedig megnézzük a KKV-k legfontosabb jellemzőit.
Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalmának meghatározását, fejlődésük támogatását a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. A jogszabály szerint azon szervezetek sorolhatók e kategóriába, amelyek létszáma legfeljebb 249 fő, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, és az állam vagy az önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot. A statisztikai elhatárolás a létszám kategória szerint történik. Ez alapján a legfeljebb 49 főt foglalkoztató szervezetek kisvállalkozásnak – ezen belül a 10 fő alattiak mikrovállalkozásnak –, az 50–249 fővel működők középvállalkozásnak minősülnek.
A kkv-k gazdasági szerepe felértékelődött, melynek hátterében elsősorban nagyvállalati folyamatok húzódnak meg, ugyanis költségcsökkentési céllal tevékenységeik jelentős részét kihelyezték. A beszállítók számottevő része a kisebb méretű, rugalmasabban működő vállalkozások közül kerül ki. Míg eleinte a kkv-k csupán a helyi gazdaságban, azon belül is a lakossági szolgáltatásokban működtek, addig újabban az innovatív üzleti szolgáltatások területén is megjelentek. Ezek főképp a hálózatra alapozott globális piacra kilépő vállalkozások.
KKV jellemzők
• A működő vállalkozások döntő része továbbra is a legfeljebb 249 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik. Számuk 2012-ben elsősorban a legkisebb méretű, mikrovállalkozások állományának fogyása következtében 644 ezerre csökkent. Körükben erőteljes a területi koncentráció, 10 közül négy szervezet Közép-Magyarországon végezte tevékenységét.
• A kkv-k tevékenységi struktúrájában a szolgáltatások szerepe a meghatározó, ami befolyásolja eredményességüket, beruházási, foglalkoztatási képességüket.
• A kkv-k között a nagyvállalatokhoz viszonyítva kisebb a külföldi érdekeltségű vállalkozások előfordulása.
• Közép-Magyarország kivételével a kkv-k fejlesztéseinek döntő hányada három ágazatba sorolható: az iparba, a mezőgazdaságba és a kereskedelembe
A vállalkozások számának alakulása
2012-ben 644 ezer kkv-t tartottak nyilván az országban, számuk egy év alatt mintegy 46 ezerrel csökkent. A fogyás főként a kis létszámmal, és egyéni vállalkozás formájában tevékenykedő szervezeteket érintette, állományuk 15%-kal lett kevesebb, míg a társas formában működőké stagnált. A 10–49 fős kis-, valamint az 50–249 fős középvállalkozások száma egy év alatt nem változott jelentősen, ellenben mikrovállalkozásoké 6,8%-kal csökkent.
Tényleges gazdálkodási tevékenységet a regisztrált kkv-k 85%-a folytatott.
Vállalkozási méretek
A működő kkv-k 95%-a mikrovállalkozásnak minősült (azaz kevesebb, mint 10 fős létszámmal működött), 4,0%-a 10–49 fővel tevékenykedett, míg a középvállalkozások (50–249 fős) aránya nem érte el az 1%-ot (0,7%).
Ágazati jellemzők
A legfeljebb 249 főt foglalkoztató, valamint az ennél nagyobb vállalkozások ágazati szerkezete jelentősen különbözik. A mezőgazdaság kivételével minden ágazatot közép-magyarországi dominancia jellemez, ami főként a szolgáltatások területén – ezen belül is az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a közigazgatás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve a művészet, szórakoztatás, szabadidő esetében – nagyobb az átlagosnál. Minden ágazatban kétségtelen a mikrovállalkozások dominanciája, azonban lényeges különbségek tapasztalhatók az egyes területeken.
Külföldi tőke a kis- és középvállalkozásokban
2012-ben 27.867 külföldi érdekeltségű kis- és középvállalkozás működött az országban. Emellett mindössze 462 nagyvállalat volt külföldi tulajdonban. A 18 573 milliárd forint külföldi tőke nagyobb része (több mint hattizede), 11 281 milliárd forint összeg a kkv-szektorban koncentrálódott, a legalább 250 fős cégek – a szervezetek között képviselt súlyuknál nagyobb arányban – 6842 milliárd forinttal rendelkeztek. A külföldi érdekeltségű kis- és középvállalkozásokat az átlagosnál is nagyobb területi koncentráció jellemzi. A tőke megoszlása alapján a közép-magyarországi dominancia valamivel kisebb, Nyugat-Dunántúl részesedése pedig jóval nagyobb.
A vállalkozások gazdálkodásának jellemzői
A vállalkozások gazdasági szerepét többek között az árbevétel, az elért eredmény nagysága, a beruházási aktivitás és a foglalkoztatottak létszáma jelzi. Az értékesítés során realizált árbevétel összege függ a vállalkozás méretétől, az eladott termékek és szolgáltatások értékétől. A kibocsátás és a folyó termelő felhasználás különbségéből származtatott bruttó hozzáadott érték a gazdálkodás eredményességét mutatja. A nyereséges működés biztosítja ugyanis a vállalkozások hosszú távú fennmaradását. A forgalom növelése, a hatékonyság és a termelékenység javítása, a fogyasztói igények és a minőségi elvárások maradéktalan teljesítése a befektetett eszközök folyamatos megújítását igényli. A beruházások volumene és összetétele emiatt befolyásolhatja a vállalkozások gazdasági teljesítőképességét. Mindezek meghatározzák a sikeres működéshez szükséges foglalkoztatott létszám nagyságát, ami az üzleti lehetőségek és a végzett tevékenység alapján jelentősen különbözik.
Bruttó hozzáadott érték
A bruttó hozzáadott érték a gazdaság szereplőinek adott időszakban elért teljesítménye. Többek között ez nyújt fedezetet a befektetett eszközök értékcsökkenésére, a bérleti díjakra és a hitelkamatok visszafizetésére. A termelési érték és az anyagjellegű ráfordítások különbözeteként számított eredménymutató a gazdasági fejlettséget bemutató bruttó hazai termék (GDP) egyik fő komponense. A vállalkozások, azon belül is a legnagyobb foglalkoztatók meghatározó szerepet töltenek be a nemzetgazdasági jövedelmek előállításában.
Beruházás
A beruházások eredményeképpen megújulnak a befektetett eszközök, javulnak a termelés feltételei, kedvezőbbé válnak a munkakörülmények és nő a foglalkoztatás. A fejlesztési és az ehhez gyakran társuló innovációs tevékenység következtében javul a versenyképesség, fejlődik a gazdaság. A beruházások ezért fontos szerepet töltenek be a hátrányosabb helyzetben lévő régiók felzárkóztatásában is.
A cikk forrását itt találja.
A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
