A KSH felgyorsítja a GDP-adatok közlését
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 első negyedévétől kezdődően 15 nappal korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon teszi közzé a bruttó hazai termék (GDP) adatait – közölte a KSH kedden.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cégeladás és felvásárlás előtt mind az eladónak és mind a vevőnek el kell készíttetnie a cégértékelést, hogy a tárgyalások során legyen „muníciója”, amivel a másik felet – legalábbis részben – sarokba szorítja – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.
Finanszírozás előtt, a bankok, ha nem is cégértékelést, de olyan részletes üzleti tervet kérnek, amelyből könnyen előállítható egy standard cégértékelés. Ott a hangsúly inkább az EBITDA, vagyis a kritikus mutató az operatív nyereség és a teljesítendő adósságszolgálat aránya lesz.
A cégértékelést legtöbbször az alábbi „tranzakciók” folyamán illetve tranzakciók előtt szoktak a tulajdonosok vagy cégvezetők, esetleg bankárok végezni vagy végeztetni:
A cégcsoporton belüli át-, és kiszervezések során előfordulhat, hogy adószempontok miatt válhat szükségessé egy cégértékelés, ezt a témát a következő blogomban fogom kielemezni.
A cégértékelés tipikus esete
A cégértékelés alfaja, amikor nem teljes céget értékelünk, hanem csak egy egy adott eszközt: tipikus esete, amikor az egyik társaságban levő eszközt (általában immateriális eszköz, vagy technológia, vagy védjegy stb.) egy másik társaságba szeretnék átvinni/apportálni. Ez esetben szükséges lehet az adott eszköz felértékelése. Több bevett módszertan is van, 2 legelterjedtebb a royalty díj megtakarítási módszer és a költség módszer (ez utóbbinak is van 2 alcsoportja: múltbeli tény költség adatokon alapuló és a becsült újra-előállítási költségen alapuló értékelés. Ezt a témát későbbi bejegyzésemben fogom elemezni).
Tehát a cégeladás és cégfelvásárlás esetében arról beszéltünk, hogy a cégeladás és felvásárlás előtt elméletben mind az eladó és mind a vevő elkészítteti a cégértékelést. Előfordulhat, hogy azok különböznek, mert más-más kockázati tényezőket és súlyozásokat alkalmaz a két fél, még akkor is, ha a látszólag legegyszerűbb módszertant alkalmazzák: EBITDA szorzószámos összehasonlító értékelés, amelynek fő lépései az alábbiak:
Az értékelésnél felmerülhet 2 fontos értékelési alapelv, amely esetében eltérhetnek a felek értékelései:
Továbbá, az eladók sok esetben egy méltányos („fair”) piaci árhoz sokszor hozzáadnak „elméleti prémiumokat”, mint például „30 éve alapított cégembe minden vagyonomat beforgattam” vagy „annyira egyedi a cégem üzleti modellje, és olyan versenyelőnnyel bír hogy piacvezetői pozíciója megingathatatlan”. Ezek sokszor inkább az eladók szubjektív érték „megérzésein” alapulnak, amelyek azért kalkulálható többlet-cégértéket hordoznak magukban, de legtöbbször nem annyit, amennyit az eladók kérnek pluszban értük. Pl. A piacvezető szerep megnyilvánulhat a megszokott szektorbeli tranzakciókhoz képesti nagyobb EBITDA szorzószámban;
Számvitel nagy kézikönyve csomag |
---|
A csomagban lévő kiadványok: 1. A számvitel nagy kézikönyve 2014 Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt! |
Az EBITDA-alapú értékelés előnyei és hátrányai
Befektetők és pénzügyi szakemberek évtizedek óta az EBITDA alapján alkotnak első benyomást arról, hogy az adott évben a vizsgált társaság alaptevékenysége mit „termelt”. Emiatt az EBITDA alapú értékelés a befektetők és cégfelvásárlási szakemberek körében bevett és elfogadott módszertan. Az indikatív ajánlatok legtöbbje, főleg ha jól működő, stabil üzletmenettel és nyereséggel rendelkező céltársaságok a tranzakció (és a cégértékelés) alapja, akkor az EBITDA alapú szorzószámos értékelés az elfogadott eljárás.
Az EBITDA népszerűsége nem meglepő, hiszen 2 komplex kérdésre kínál megoldást egyszerre:
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az EBITDA alapú értékelés nem minden esetben alkalmazható vagy legalábbis nem mindig a legcélravezetőbb. Például az EBITDA hasznos, de nem elégséges eszköz a finanszírozandó cégek teljesítményének mérésére.
Az EBITDA önmagában nem mindig elégséges a:
A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 első negyedévétől kezdődően 15 nappal korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon teszi közzé a bruttó hazai termék (GDP) adatait – közölte a KSH kedden.
Új kőolajlelőhelyet tárt fel Tura közelében a Mol és az O&GD; a sikeres fúrás a két társaság közös kutatásának eredménye, amit azután kezdtek meg, hogy 2023 nyarán az olajvállalat 49 százalékos részesedést szerzett az O&GD három kutatási koncessziójában – közölte a Mol kedden.
Közel 25 milliárd forintnyi forrást vont be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) első társadalmi célú kötvényeinek aukcióján – tájékoztatott a pénzintézet kedden.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!