MNB-PSZÁF-fúzió: mit jelent a gyakorlatban?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzügyi szervezeteknek októbertől, változatlan feltételek mellett, a PSZÁF helyett a jegybanknak kell fizetniük a felügyeleti díjat. Az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételei kis mértékben változtak. Ezen túl az MNB rendeleteit is figyelni kell.
Az Országgyűlés szeptember 16-án elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt, amely beolvasztotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a jegybankba, az utóbbi megszüntetésével. Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz.
2013. október elsejétől az MNB látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit is.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács feladata, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, valamint nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket.
2013. október 1-jén hatályukat vesztik a PSZÁF elnökének az előző napon még hatályban lévő rendeletei. A hatályukat vesztő PSZÁF-rendeletekben foglalt kötelezettségeket – így többek között az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket – a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB-nek kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelete konkretizálja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a Magyar Nemzeti Bank részére teljesítendő egyes kötelezettségeit, valamint a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét. Lényegében ez a 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosítása.
A PSZÁF feladatkörének zökkenőmentes továbbvitele érdekében a rendelet illetve a törvény – többek között – a következőket tartalmazza:
- A pénzügyi szervezeteknek októbertől, változatlan feltételek mellett, a PSZÁF helyett a jegybanknak kell fizetniük a felügyeleti díjat. A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 1/2012. (II. 23.) PSZÁF rendelet szerint kiszámított felügyeleti díjat a Magyar Nemzeti Bank 19017004-01677000-30900001 számú számlájára való átutalással kell teljesíteni.
- 2013. október 1-jétől az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket, meghirdetéseket – a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB részére kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.
- Az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételeiről szóló 2/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben a kérelem, illetve bejelentés a Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. szám alatt működő ügyfélszolgálatán (Telefonszám: 06-40-203-776) vagy postai úton, a Magyar Nemzeti Bank 1534 Budapest BKKP Pf. 777 levelezési címére nyújtható be, illetve teljesíthető.
- A jegybankhoz került a pénzügyi fogyasztóvédelem is, amely az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva intézkedik annak érdekében, hogy mindenki a céljai elérésére legmegfelelőbb pénzügyi szolgáltatást vagy terméket vegye igénybe. A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.
- A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a pénzügyi tevékenységet végző (lásd MNB törvény 39.§) személy vagy szervezet között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből és a békéltető testületi tagokból áll. A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai az MNB alkalmazottai.
- Végül pedig az alábbi felsorolásból megállapíthatják az érintettek, hogy ezentúl, az MNB rendeleteit is figyelniük szükséges. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB látja el a következő törvények hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét:
a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,
b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,
d) a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény,
e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,
f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény,
g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,
h) a Tpt.,
i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,
k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a továbbiakban: Fnytv.),
l) a Bszt.,
m) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény (a továbbiakban: Batv.),
n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.),
o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint
p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: Gfbt.),
q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény,
r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény.
