Nem lesz vasúti gigafúzió


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elutasította a német Siemens AG és francia konkurense, az Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülését szerdán az Európai Bizottság, mondván, hogy az ellentétes lenne az uniós belső piaci versenyszabályokkal.

„A bizottság elutasította az egyesülést, mivel a cégek nem voltak hajlandóak orvosolni súlyos aggályainkat” – mondta Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.

„Megfelelő intézkedések híján a tervezett egyesülés magasabb árakat eredményezett volna és sértette volna a tisztességes versenyt a vasúti jelzőberendezések és a nagysebességű vonatok piacán” – tette hozzá.

Mint közölték, a bizottsághoz számos panasz érkezett a vizsgálata során ügyfelektől, versenytársaktól, iparági szövetségektől, szakszervezetektől, valamint egyes európai országok versenyhatóságaitól, hogy a lépés a kisebb rivális cégek kiszorításához, az innováció lassulásához, áremelkedéshez és a kínálat szűküléséhez vezetne.

Már korábban kiszivárgott, hogy a brüsszeli testület ellenzi az óriásfúziót, mert megítélése szerint az a jelenlegi formájában gyakorlatilag kiiktatná a versenyt a vasútépítés és vasútfejlesztés piacán, de sokan még bíztak benne, hogy a két vállalatnak bizonyos változtatásokkal sikerül meggyőznie a bizottságot.

A német és a francia kormány által is támogatott fúzió célja az lett volna, hogy az Airbus mintájára létrejöjjön egy, a globális piacon Kínával versenyezni képes nagy páneurópai vasúti társulás.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hibásnak nevezte a döntést, amely szerinte Kína gazdasági és ipari érdekeit szolgálja.

Elmondta, hogy Párizs és Berlin hamarosan javaslatot fog tenni az uniós versenyjog módosítására, hogy a helyzetet ne pusztán európai, hanem globális mértékben is vizsgálja az EU versenyhatóságaként eljáró Európai Bizottság.

A cégek 2017-ben állapodtak meg a fúzióról. Az összevonás előtt álló üzletágaik egyesített értékesítési árbevétele mintegy 18 milliárd dollár volt, ami valamivel több mint a fele a kínai állami CRRC Corp Ltd. vállalat 35 milliárd dolláros forgalmának.

A TGV nagysebességű vonatot gyártó Alstom európai piaci részesedése 33 százalék, az ennek német megfelelőjét, az ICE-t kifejlesztő Siemensé pedig ennek nagyjából a fele, 17 százalék. Világpiaci részesedésük ugyanakkor csak 7, illetve 3 százalék, míg a CRRC-é 71 százalék a német SCI Verkehr tanácsadó cég adatai szerint. A kínai vállalat nincs jelen az európai piacon.

A két vállalat vezetői korábban azt nyilatkozták, hogy amennyiben az Európai Bizottság valóban megvétózza a fúziót, akkor nem lesz újabb próbálkozás a részükről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.