Nyári szünet nem csak a bíróságokon
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Július közepén kezdődik a törvénykezési szünet a bíróságokon. Ilyenkor nem tartanak tárgyalásokat és a leállás idejét a határidők számítása szempontjából is figyelmen kívül kell hagyni. Fontos azonban tudni, hogy van néhány kivétel is. A szünet ugyanakkor a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásokra is kiterjed.
Július 15-étől augusztus 20-áig tart a nyári törvénykezési szünet, amely tulajdonképpen tárgyalás nélküli időszakot jelent. A Polgári Perrendtartásról szóló törvény (Pp.) ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy a leállás nem csak a bírák, hanem az ügyfelek vonatkozásában is érvényesül. Mindez abban nyilvánul meg, hogy a törvénykezési szünet ideje a határidők számításakor nem veendő figyelembe. Mivel az idei évben az ünnep szombatra esik, a normális munkarend augusztus 22-én, hétfőn kezdődik el a bíróságokon.
A törvénykezési szünet idejét tehát törvényi előírás folytán a határidők számításánál nem kell figyelembe venni. Ezt azt jelenti a Pp-hez fűzött kommentár szerint, hogy egy július 2-án kezdődő 15 napos határidő (ha, mondjuk előző nap tartott tárgyaláson ennyi időt engedélyez a bíró egy beadvány előterjesztésére) nem július 16-án, hanem az idei évben augusztus 22-én jár le (mivel 20-a szombatra esik).
Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. Például az egyébként július 28-án lejáró határidő csak augusztus 28-án jár majd le. De a július 10-én lejáró határidő csak az augusztus 20-át követő első munkanapon, azaz idén augusztus 22-én jár le, mivel a következő hónap azonos számú napja, azaz augusztus 10-e még mindig törvénykezési szünet. Ilyenkor pedig a szünetet követő első munkanap lesz a végső időpont.
Bizonyos ügyekben szükség van az eljárás gyors lefolytatására, így, ha a bíróság egy perben soron kívül jár el (ennek esetköreit a Pp. rögzíti, így pl. ideiglenes intézkedés, munkaviszony helyreálltására irányul per esetén), a végrehajtási perekben, az előzetes bizonyítás során, illetve bármelyik ügyben, ha a felek ezt kérték, a határidőket az általános szabályok szerint kell számítani. Nem lehet alkalmazni (illetve csak kifejezetten ilyen tartalmú előírás esetén lehet alkalmazni) a törvénykezési szünet szabályait a peren kívüli eljárásokra, így a cég-, a csőd- és a felszámolási eljárásra, a végelszámolásra, a végrehajtásra, a közigazgatási nemperes eljárásokra.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a közjegyzők előtti elektronikus fizetési meghagyásos eljárásokban ugyancsak törvénykezési szünet lesz a fenti időszakban. A fizetési meghagyásról szóló törvény ugyanis kifejezetten előírja, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a Pp-nek a törvénykezési szünettel kapcsolatos, határidők számításáról rendelkező szabályait alkalmazni kell.
A törvénykezési szünet szabályai kedvezőek mind az ügyfelekre, az üzleti szférára és a jogi képviselőkre is, ugyanakkor mederbe kényszerítik a bíróságok nyári működését. Mivel a tipikus mind az üzleti, mind a magánszférában az, hogy erre az időszakra esnek a nyári szabadságolások, mindkét szférára többletterhet róna a jogi ügyek tekintetében az ügyelet fenntartása.
