A KSH felgyorsítja a GDP-adatok közlését
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 első negyedévétől kezdődően 15 nappal korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon teszi közzé a bruttó hazai termék (GDP) adatait – közölte a KSH kedden.
Pénzügyekben a netre hagyatkozunk – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ritkán és akkor is főleg az internetről informálódunk, ha pénzügyekről van szó, tanácsadóhoz még mindig kevesen fordulnak, mielőtt elhelyezik valahol a pénzüket. Pedig a megtakarítani tudók aránya emelkedik. Az InfoTandem infografikája.
A magyarok jóval több mint fele nem rejti véka alá, hogy a pénzügyi kérdéseket illetően csak elvétve próbál tájékozódni, csaknem egyharmaduk pedig soha egy lépést nem tesz ezen a téren. Mindössze egytizednyien vannak, akik hetente olvasnak cikkeket, vagy hallgatnak híreket ebben a témában – derült ki a Budapest Alapkezelő és az NRC idén májusi, az internetező felnőtteket kérdező felméréséből.
Aki bármilyen szinten tájékozódik, az javarészt a neten teszi mindezt. A barátok és családtagok, illetve a pénzügyi tanácsadók egyaránt egyötödös arányt képviselnek az ilyen-olyan befektetési döntéseket segítő információforrások között.
Pedig a pénzügyi tájékozottságra egyre nagyobb szükség lenne, mert ismét emelkedő trendre váltott a megtakarítani tudók aránya. Míg a 2013-as megkérdezéskor még csak a nagykorú netezők egyharmada számolt be erről, addig a friss felméréskor immár az 55 százalékuk. Nyilván nem függetlenül a fent jelzett tájékozatlanságtól, sokan továbbra is készpénzben tartják (18 százalék), illetve lekötés nélkül parkoltatják a megtakarításaikat a folyószámlájukon (27 százalék). A valódi befektetési eszközök terepére még mindig kevesen bátorkodnak; befektetési alapokkal például 8 százalék próbálkozik. Bankbetétről, illetve megtakarítási számláról 12 százalék, folyószámlán történő lekötésről 10 százalék számolt be.
Pozitív elmozdulásra utal viszont, hogy arra a kérdésre, mibe fektetnének be egymillió forintot, a tavalyi 63 százalék után ma már 70 százalék választana valamilyen befektetési jellegű megtakarítást. A legtöbben, 15 százaléknyian, állampapírt vásárolnának, 13 százalék pedig az ingatlanokra voksolna.
Utóbbi forma szempontjából nem igazán szerencsés, hogy a hazai megtakarítók meglehetősen türelmetlenek: ha a befektetés nem hozza a várt eredményt, egyötödük azonnal, további egyharmaduk pedig néhány héten belül áthelyezi máshová a pénzét. Mindössze 9 százalék vár egy évnél tovább, mielőtt változtatna a befektetés formáján.