Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarországon a hűtlen kezelés a legelterjedtebb gazdasági bűncselekmény, a felderített esetek 46 százaléka volt ilyen – állapítja meg a PwC pénzügyi és tranzakciós tanácsadó cég legutóbbi kutatása a gazdasági bűnözésről. A felmérésből kiderült az is, hogy az elmúlt két évben a magyarországi cégek negyede legalább egyszer találkozott gazdasági bűncselekménnyel.
A PwC kétévente végzi el a gazdasági bűnözést vizsgáló globális kutatását. A legfrissebb vizsgálat a 2015 július-decemberi időszakra terjedt ki, a PwC online elérhető kérdőívére világszerte 6337, Magyarországon pedig 95 vállalat vezető beosztású munkatársa válaszolt.
A PwC közleményében a vizsgálat megállapításai alapján ismerteti: a hűtlen kezelésen kívül Magyarországon a négy leggyakoribb gazdasági bűncselekmény a korrupció és vesztegetés (38 százalék), az adócsalás (21 százalék), a számítógépes bűnözés (17 százalék) és a közbeszerzési csalás (17 százalék).
A felmérés szerint Magyarországon a gazdasági bűncselekmények előfordulása a legutóbbi eredményekhez képest 1 százalékkal 25 százalékra csökkent, az elmúlt hét év távlatában a mérséklődés 5 százalékos az adatok szerint. A gazdasági bűnözés előfordulásával globálisan a cégek 36 százaléka szembesült, arányuk az előző adatfelvételkor 37 százalék volt – olvasható a felmérésben.
A csalások leleplezését firtató kérdéseknél a magyarországi válaszadók 42 százaléka azt válaszolta, hogy a cégénél bekövetkezett csalást vállalati ellenőrzési mechanizmus révén leplezték le, ez az arány a régióban 54, míg globálisan 47 százalék.
A felmérés rámutat arra, hogy a vállalatoknál elkövetett csalásokért túlnyomóan belső elkövetők (46 százalék) felelősek.
A felmérésben résztvevő magyarországi válaszadók 81 százaléka rendelkezik formális etikai és megfelelési programmal. A vállalatok 60 százaléka rendszeres oktatást is tart etikai kódexével kapcsolatban, ez a viszonylag magas arány némi optimizmusra adhat okot – állapítja meg a PwC.
A felmérés kitért a világszerte növekvő tendenciát mutató számítógépes bűnözésre is. A gazdasági bűncselekményt elszenvedő magyarországi válaszadóknak csupán 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számítógépes bűnözés áldozata lett. Ez elmarad a 22 százalékos régiós és a 32 százalékos globális átlagtól, így feltételezhető, hogy a magyar cégek egy része tudtán kívül válhatott számítógépes bűncselekmény áldozatává – jegyezték meg az elemzők.
Magyarországon a válaszadók 55 százaléka még mindig úgy véli, hogy a számítógépes bűnözés kockázata változatlan. A PwC szakértői szerint ez a megközelítés azért veszélyes, mert eszerint a magyar vállalatok alábecsülik a számítógépes bűnözés fenyegetéseit.
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
