A KSH felgyorsítja a GDP-adatok közlését
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 első negyedévétől kezdődően 15 nappal korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon teszi közzé a bruttó hazai termék (GDP) adatait – közölte a KSH kedden.
Romló inflációs előrejelzések – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jegybank szeptemberben módosította nyári inflációs előrejelzéseit, s 2012-re és 2013 egyaránt a korábbinál magasabb fogyasztóiár-emelkedést valószínűsített. A 3 százalékos célszintre csak 2014 második felében térhet vissza a magyarországi infláció. Az InfoTandem heti infografikája néhány főbb területen szemlélteti a várható éves árváltozásokat.
Az elmúlt időszakban az inflációt magasan tartották a költségsokkok és az év eleji adóintézkedések. A globálisan gyenge terméseredmények következtében különösen erős áremelkedés mutatkozott a mezőgazdasági termékeknél. A gyenge belső kereslet visszafogja ugyan az inflációt, ám a kibontakozóban lévő nyersanyagár-sokkok erős költség oldali nyomást okoznak. Előretekintve a keresletoldali inflációs nyomás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai szerint a következő hónapokban is alacsony maradhat, ám a kínálati kapacitások gyenge bővülése miatt ennek árleszorító hatása a korábbi jegybanki becsléseknél kisebb lehet. Rontja a képet az erősödő munkapiaci költségnövekedés is. Jövőre újabb kormányzati lépések (gyógyszerár-támogatás csökkentése, telefonadó, egységes biztosítási adó, pénzügyi tranzakciós adó, elektronikus útdíj bevezetése) is az infláció emelkedése irányába hatnak. Az intézkedések egy része már rövidtávon a fogyasztói árak növekedését okozza, másik részük a vállalatok termelési költségeinek emelkedésén keresztül csak fokozatosan jelenik meg az árakban.
Mindezekre tekintettel az MNB szeptemberben felfelé korrigálta júniusi inflációs előrejelzéseit. A 2012-re vonatkozó prognózis így a korábbi 5,3 százalékról 5,8 százalékra emelkedett, a 2013-ra szóló előrejelzés pedig 3,0 százalékról 5,0 százalékra módosult. Vagyis a jegybank szerint a ráta jó ideig a 3 százalékos cél fölött lesz, s a sokkok fokozatos lecsengésével az infláció csak 2014 második felében térhet vissza a célszintre.
A fenti összesítő számok mögött igen eltérő ráták húzódnak meg. Az alkohol és a dohány az idén és jövőre is kétszámjegyű mértékben drágul. Májust követően a forintban kifejezett olajárak csökkentek, ami augusztusig lefelé vitte az üzemanyagárakat, ám azóta az emelkedő világpiaci árak hatása ismét emelkedési hullámot indított el. Így 2012 átlagában a benzin is erősen drágul, ám jövőre e termékkörnél már optimistábban a jegybanki elemzők.
Ha egyes főcsoportokat tovább bontanánk, még árnyaltabb lenne a kép. A nem tartós iparcikkek árai a tavalyi év végi erős forintleértékelődés miatt emelkedtek a mögöttünk lévő hónapokban, miközben a tartós iparcikkek inflációja negatív maradt. A költségsokkra érzékeny élelmiszerek drágulásán belül a feldolgozottak emelkedő árait a magasan maradó termelői árak és üzemanyag-tarifák indokolhatják, míg a feldolgozatlan élelmiszerek trendjét az idei kedvezőtlen időjárás befolyásolta, a szezonális termékek – zöldségek és gyümölcsök – számottevően drágultak.
Korábbi infografikák:
Alig keresnek kevesebbet a nők