Július 1-jétől az NTAK-ba kizárólag azon vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői kötelesek a forgalmi statisztikai adatok továbbítására, amelyek vendéglátásból, illetve jegyeladásból származó 2022. évi nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot.
Elfogadta a kormány a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) javaslatát, így a vendéglátó üzletek és jeggyel látogatható turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége szakaszosan indul el a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé – közölte az MTÜ.
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 255/2023. (VI. 26.) kormányrendelet értelmében a 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók számára lesz kötelező az NTAK adatszolgáltatás 2023. július 1-től, a 12 millió forint nettó árbevételt el nem érő szolgáltatók pedig mentesülnek a kötelezettség alól – olvasható az MTÜ közleményében.
Mint írják, július 1-jétől az NTAK-ba kizárólag azok a törvényben jelzett vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői kötelesek a forgalmi statisztikai adatok továbbítására, amelyek vendéglátásból, illetve jegyeladásból származó 2022. évi nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Fontos, hogy az árbevétel megállapításakor az azonos szolgáltatóhoz tartozó üzletek bevételeit nem kell egybeszámítani. A kötelezettségnek a turisztikai vállalkozások saját, NTAK adatszolgáltatásra hitelesített vendéglátó vagy jegykezelő szoftverükön keresztül tehetnek eleget.
„Ezek a vállalkozások többségükben ma is használnak az értékesítéshez vendéglátó vagy jegykezelő szoftvereket. Számukra tehát a július 1-jén induló kötelező adatszolgáltatás nem jelent változást a napi üzletmenetben. Az NTAK adatszolgáltatási folyamat automatikusan zajlik, így a szolgáltatók számára nem okoz többletmunkát. A halasztásnak köszönhetően több tízezer turisztikai vállalkozás számára további fél év áll rendelkezésre a megfelelő felkészülésre. A szakaszos bevezetés korábban a szálláshelyek esetében is eredményesnek bizonyult” – idézi a közlemény Suhajda-Molnár Anikót, az MTÜ turizmus stratégiai megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettesét.
A rendelet értelmében a 12 millió forintot elérő, viszont a 100 millió forintot meg nem haladó 2022. évi nettó árbevétellel rendelkező vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői az eredetinél későbbi időpontban, 2024. január 1-jétől lesznek kötelesek az NTAK adatszolgáltatásra – teszik hozzá a közleményben.
Hangsúlyozzák, hogy azoknak a vendéglátó üzleteknek és turisztikai attrakcióknak, amelyeknek vendéglátásból, illetve jegyeladásból származó nettó árbevételük 2022-ben nem érte el a 12 millió forintot, nem kell adatot szolgáltatniuk az NTAK-ba a rendelet szerint.
Nem módosulnak viszont az NTAK regisztrációra vonatkozó szabályok, így továbbra is minden vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció számára kötelező a regisztráció – mutatnak rá, megjegyezve, hogy az MTÜ adatai szerint idáig már több mint 25 000 adatszolgáltató regisztrált az NTAK-ba.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
