Theresa May: a brit kormány nem állítja le a Brexitet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Theresa May brit miniszterelnök egyenes utalást tett szerdán arra, hogy kormánya a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodás előző esti parlamenti elutasítása ellenére sem kívánja leállítani a Brexit-folyamatot.
A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában – az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését – kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének két módja van: vagy az, hogy a parlament jóváhagy „egy” megállapodást, vagy az, hogy a kormány visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést.
E cikkely szabályozza – és aktiválásának csaknem két évvel ezelőtti bejelentése el is indította – a Brexit-folyamatot.
Theresa May szerint az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazási döntést, a brit kormány azonban erre nem hajlandó.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százaléka a kilépésre voksolt.
A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást azonban az alsóház kedd este a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította: az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott. A kormányzó Konzervatív Párt 118 képviselője is az ellenzékkel voksolt az 585 oldalas Brexit-megállapodás ellen.
A szerdai parlamenti ülésen a konzervatív frakció és az egész alsóház rangidős tagja, Kenneth Clarke – aki 49 éve képviselő, és EU-párti nézeteiről közismert – felvetette, hogy a súlyos vereség után kialakult helyzetben ki kellene terjeszteni az 50. cikkely által megszabott, alapesetben kétévi tárgyalási határidőt, annak érdekében, hogy legyen idő a Brexit-folyamat lehetséges új irányainak kijelölésére.
Válaszában Theresa May kijelentette: a kormány politikája változatlanul az, hogy az Egyesült Királyság március 29-én – vagyis pontosan két évvel az 50. cikkely aktiválásának bejelentése után – kilép az Európai Unióból.
A brit miniszterelnök hozzátette: a határidő kiterjesztéséről az Egyesült Királyság egyébként sem tud önállóan dönteni, ahhoz konzultációkra lenne szükség az EU-val. May szerint az EU csak akkor lenne hajlandó a tárgyalási folyamat kiterjesztésére, ha egyértelművé válik, hogy van olyan terv, amely a megállapodásos kilépés felé tereli a Brexit-folyamatot.
Az 50. cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása London szuverén joga, ez azonban a Brexit-folyamat leállítását jelentené.
A meghosszabbításra akkor van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul. Ebben az esetben a Brexit-folyamat nem feltétlenül állna le, az Egyesült Királyság viszont nem lépne ki az EU-ból a márciusi 29-i határnapon.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerdán szintén arra szólította fel Theresa Mayt, hogy a brit kormány „állítsa meg az órát”, annak érdekében, hogy legyen idő a Brexit-folyamat legutóbbi fejleményeinek értékelésére.
Sturgeon nyilatkozatában megerősítette: Skócia azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna, de egyre világosabbá válik, hogy Skócia csak akkor tudja megvédeni érdekeit, ha függetlenné válik.
A brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
(MTI)
