Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
A díjköteles hálózat tíz éve 6500 kilométer volt, jelenleg több mint 7300 kilométer. A közúti fuvarozás mértéke 12 százalékkal nőtt egy évtized alatt.
Tíz év alatt 2500 milliárd forint összbevételt termelt a használatarányos útdíjrendszer – közölte a rendszer fejlesztője, az i-Cell Kft. csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint 2013. július 1-én vezette be Magyarország a használatarányos útdíjrendszert, hogy biztosítsa az úthálózat fejlesztésének és működtetésének finanszírozását. Ez azt jelenti, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek a megtett kilométerek, illetve a kibocsátott szennyezés alapján kell fizetniük az autópályák, első- és másodrendű főutak, egyéb útszakaszok használatáért.
Az i-Cell által fejlesztett HU-GO elektronikus útdíjrendszer díjköteles hálózata induláskor 6500 kilométer volt, jelenleg pedig meghaladja a 7300 kilométert – írták.
Tavaly 430 ezer jármű 355 milliárd forintot fizetett az úthasználatért, tíz éve ez az arány 380 ezer és 163 milliárd forint volt, vagyis mintegy 12 százalékkal nőtt a közúti fuvarozás mértéke – tették hozzá.
A hivatalos adatokból az is kiderül, hogy egyre kevesebb környezetszennyező tehergépjármű használja az utakat. Csak az elmúlt öt évben a legmagasabb (leginkább környezetbarát), E6 kategóriába sorolt járművek száma két és félszeresére nőtt, míg az E5 kategóriájúak 42 százalékot estek.
Ez a cég szerint azt mutatja, hogy modernizálódik a járműpark, folyamatosan csökken a károsanyag kibocsátás (részecske, szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén oxidok) a fuvarozásban.
Az i-Cell által ismertetett forgalmi teljesítmények alapján látszik, hogy a tehergépjárművek az egyébként drágább gyorsforgalmi utakat (autópályákat) részesítik előnyben: két és félszer többet használják, mint a főútvonalakat.
A legforgalmasabb szakasz az M0 körgyűrű 30 és 36 kilométer közötti szelvénye (M5 és M4 leágazás), míg teljes hosszában az M1 a legforgalmasabb útvonal, amiben egyébként évek óta nincs változás.
Tíz év alatt szinte minden fuvarozó átállt a fedélzeti egység (OBU) használatára: míg induláskor a 40 százalékot sem érte el az arányuk, ma már 96 százalék feletti, míg az alkalmi jegyet vásárlók száma elenyésző.
A magyar felségjelzésű járművek számában gyakorlatilag nem történt változás: az első teljes évben (2014) és tavaly is szinte darabra ugyanannyi, mintegy 106 ezer teherautó használta az utakat.
A legtöbb külföldi tehergépjármű Romániából, Lengyelországból, Bulgáriából, Szlovákiából és Németországból érkezik hozzánk, ugyanakkor megduplázódott a török fuvarozók aránya, Romániából pedig másfélszer annyian jönnek, mint 10 évvel ezelőtt.
Jelentősen emelkedett a lengyel és a bolgár felségjelzésű járművek száma is, míg a szlovák és a német nagymértékben csökkent 2013 óta – derült ki az i-Cell által közzétett, összesített statisztikákból.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
