Uniós források: vesztessé válhat Magyarország


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban – írta a hétfői Financial Times. A brit üzleti napilap vélekedése szerint a folyósítási program átalakítása különösen Varsóban és Budapesten kelt majd aggodalmakat.


A londoni gazdasági napilap értesülése szerint Brüsszel a 2021-2027-es költségvetési periódusban véget akar vetni annak a gyakorlatnak, amelynek alapján szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) határozza meg a fejlesztési források elosztási mértékét a tagországok között.

A Financial Times szerint az EU a következő időszakban jóval szélesebb feltételrendszert alkalmazna, amelyben a fiatalokat sújtó munkanélküliségtől kezdve az oktatáson és a környezetvédelmen át a migrációig és az innovációig „minden benne lenne”.

Az Európai Bizottság emellett megerősítené a jogosultsági feltételrendszert is, beleértve a megfelelést a jogállamisági követelményeknek, és több korlátozást is alkalmazna az uniós források elköltésnek lehetséges módozataira.

A Financial Times által látott tervezetben a folyósítási program a „Kohézió és értékek” főcímet viseli, amely a lap szerint egyértelmű jelzés arra, hogy a jövőbeni EU-folyósításokhoz milyen elvárások kapcsolódnak majd.

A brit üzleti napilap vélekedése szerint a folyósítási program átalakítása különösen Varsóban és Budapesten kelt majd aggodalmakat, Lengyelország és Magyarország ugyanis nagymértékben kedvezményezettje a kohéziós juttatásoknak, és mindkét országnak voltak összetűzései Brüsszellel a jogállamiság és a demokratikus normák ügyében.

A reformok pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, de uniós illetékesek várakozása szerint a végeredmény az lesz, hogy az EU a közép- és kelet-európai tagországoktól forrásokat csoportosít át Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, sőt Franciaország egyes déli térségeibe is – áll a Financial Times hétfői írásában.

A lap szerint az elosztási feltételek módosítása nemcsak földrajzi értelemben rajzolják újra az uniós fejlesztési források áramlási irányát, hanem összességében új értelmezést adnak az EU újraelosztási politikájának. A 2004-es bővítés óta ugyanis a strukturális alapok folyósításában erőteljesen a régi és az új tagországok közötti gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásán volt a hangsúly.

A Financial Times adatai szerint a jelenlegi költségvetési időszakban Lengyelország 77 milliárd, Magyarország 22 milliárd, Szlovákia 14 milliárd eurót kap az összesen 350 milliárd eurós kohéziós alapból.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

A lap értesülése szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök azt az elképzelést is pártolja, hogy az uniós költségvetésből kapjanak támogatást a menedékkérőket nagy számban befogadó térségek, köztük Németország és Svédország.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 8.

Jobb lett a várakozásoknál az OTP adózás utáni nyeresége

Az OTP Bank idén a harmadik negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 318,514 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 8 százalékkal magasabbat az előző év azonos időszakánál – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján péntek hajnalban közzétett tájékoztatóban.

2024. november 8.

Idén is jócskán több mint 1 gigawattal nő a hazai naperőművi összteljesítmény

Az átviteli rendszerirányító MAVIR frissített adatgyűjtése szerint november elsejére összesen 7351 megawattot tett ki a hazai napenergia kapacitás. A beépített teljesítményből közel 4000 megawattot az ipari létesítmények, mintegy 2630 megawattot pedig a háztartási napelemes rendszerek adtak. A magyar naperőművi bővülés így a harmadik egymást követő évben múlja felül jelentősen az 1 gigawattot – jelentette be pénteken megjelent Facebook-bejegyzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

2024. november 7.

Tizenhat százalékkal nőtt az utazók száma az őszi szünetben

Kiemelkedő utazási kedvet hozott hazánkban az október 26. és november 3. közötti időszak: a vendégek száma a félmilliót is meghaladta, 16 százalékkal túlszárnyalva a tavalyi iskolai szünetben mért értéket is – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csütörtökön.