Ünnepek utáni cserebere

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mindenki a tökéletes meglepetést keresi. A karácsonyi ünnep örömébe ugyanakkor nem egyszer ürüm vegyül. Gyakran megesik, hogy két ugyanolyan könyv kerül a fa alá, a gondosan kiválasztott blúz túl kicsi lesz vagy épp a játékautó kereke törik ki néhány órás használatot követően. Cikkemben azokat a kérdéseket veszem sorra, amelyek a fogyasztókban a hibás, illetve a nem tetsző, méretproblémás, felesleges ajándékokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülnek.

Milyen jogai vannak a jogosultnak, ha a karácsonyi ajándék hibás?

A hibás teljesítésre vonatkozó legfontosabb szabályokat a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM-rendelet (NGM-rendelet) tartalmazza. Jótállásra kötelezett termékek – például a 10 ezer forint eladási ár feletti háztartási készülékek, villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, híradástechnikai készülékek – esetén az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendeletre (kormányrendelet) is figyelemmel kell lenni.

A Ptk. mintegy főszabályként kimondja: a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Ha a karácsonyi ajándék működésképtelen, vagy később – a vásárlástól számított két éven belül, olyan ok miatt, amely már a teljesítéskor megvolt – szétesik, elromlik, használhatatlanná válik, a jogosult első lépésben – választása szerint – javítást vagy cserét kérhet. Kivételt képez – tehát még sincs választási lehetőség –, ha a csere teljesítése lehetetlen (pl.: nincs ugyanolyan termék az üzletben) vagy az aránytalan többletköltséggel járna a kereskedő számára.

Előfordulhat, hogy a hibás árucikk nem javítható, vagy azt a kereskedő nem vállalja, az üzletben pedig nincs már ugyanabból a termékből. Ebben az esetben a jogosult a vételár leszállítására tarthat igényt, a hibát a kötelezett költségére kijavíthatja, kijavíttathatja, vagy pedig elállhat a szerződéstől.

 

Ki viseli a költségeket?

Főszabály szerint a szavatossági, jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet, tehát a vállalkozást terhelik.

Melyek azok az esetek, amikor a kereskedőt nem terheli szavatossági, jótállási felelősség?

Az eladó csupán akkor mentesül e kötelezettség alól, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte vagy azt ismernie kellett: ha például az ajándékozó a meglepetésnek szánt pulóvert szálhiba miatt kapta meg olcsóbban, s a leárazás okáról az üzletben tájékoztatták, e hiba miatt minőségi kifogásnak nincs helye. Természetesen, ha ugyanez a pulóver az első mosás alkalmával összemegy vagy kinyúlik, a kereskedő már köteles foglalkozni a jogosult szavatossági igényével.

Ha nem olyan hibáról van szó, amelyről a jogosult tudott, vagy amelyről tudnia kellett, a forgalmazó köteles a minőségi kifogással érdemben foglalkozni, s csak abban az esetben nem kell a terméket megjavítania, kicserélnie, az árat leszállítania, a javítás, javíttatás költségét meg-, illetve a vételárat visszatérítenie, ha bebizonyosodik, hogy a hiba nem gyártási eredetű.

Mit tehet az ajándékozó, hogy ha szükséges, a lehető leggördülékenyebb legyen a szavatossági, jótállási igények érvényesítése?

Számítanak az eltérő vásárlási módok: arra, aki nem hagyományos üzletben, hanem interneten vagy termékbemutatón szerzi be a karácsonyi ajándékot, némileg eltérő szabályok vonatkoznak

Ahogy arra az NGM-rendelet is kitér, a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. Épp ezért, az ajándékba szánt termék esetében is meg kell őrizni a vásárlást igazoló bizonylatot. Nyugta, számla hiányában csak a kereskedő jóindulatán múlik, foglalkozik-e a szavatossági jogok érvényesítésével, avagy sem. Szerencsés esetben a forgalmazó emlékszik a vásárlásra vagy olyan egyedi tulajdonságokkal bíró termékről van szó, amely csak az adott kereskedőnél kapható. Ugyanakkor a vásárlást igazoló bizonylat hiányában még ilyenkor is vitás lehet a vételár összege, a vásárlás időpontja és ebből fakadóan az igényérvényesítés határideje. Fontos, hogy a vevő ellenőrizze, a vásárlási bizonylaton a terméknek megfelelő adatok – darabszám, ár – szerepelnek-e, illetve azt is, valóban nyugtát kapott-e. Vannak ugyanis kereskedők, akik számológépből nyomtatott szalagot adnak át, amelyről a termék megjelölése, illetve a kereskedő megnevezése is hiányzik. Ezen adatok hiányában pedig a későbbi jogérvényesítés jóval nehezebbé, akár lehetetlenné is válhat.

Némileg eltérő a helyzet akkor, ha a karácsonyi meglepetés jótállásra kötelezett termék. Az említett kormányrendelet szerint a jótállási igény jótállási jeggyel érvényesíthető, így ha e dokumentum rendelkezésre áll, a nyugta, számla egyidejű bemutatása már nem követelhető meg. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy a jótállási jegy kibocsátásának elmaradása nem érinti a jótállás érvényességét. Ilyenkor a nyugta, számla is elegendő a jótállás intézéséhez.

Mire érdemes még figyelnie az ajándékozónak?

Mivel senki sem szeretné, hogy a karácsonyi ajándékozás során derüljön ki a termék működésképtelensége, érdemes még annak átadása előtt kipróbálni azt, még ha ez a csomagolás felbontásával, sérülésével is jár.

Különösen nagy jelentősége van ennek a kormányrendelet hatálya alá tartozó, jótállásra kötelezett termékeknél. Eme árucikkek esetében, ha a fogyasztó a vásárlástól – tehát nem az ajándék átadásától – számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Példaként említenék egy ajándékba szánt okostelefont. Ha a készülékkel nem lehet telefonálni, a forgalmazó – hiába jár neki nagyobb költséggel a csere – azt nem veheti át javításra. A kereskedő köteles a hibás terméket – amennyiben van nála ugyanolyan árucikk – kicserélni, mégpedig előzetes vizsgálat nélkül, azonnal. Abban az esetben viszont, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza – például nem elég hangos a hangszóró vagy épp a fülhallgató nem működik – jogszerű a javításra történő átvétel is.

Köteles-e a kereskedő visszavenni a terméket, ha nem tetszik a szín vagy nem jó a méret?

Ha az ajándékba adott, hagyományos üzletben vásárolt termék minőségileg kifogástalan, csupán valamilyen oknál fogva nem felel meg a megajándékozottnak, a kereskedő nem köteles azt kicserélni, s nem kell biztosítania a levásárlás lehetőségét sem. Természetesen jól megfontolt üzleti érdekből a forgalmazó dönthet úgy, hogy az ünnepek elmúltával, néhány napon, héten belül mindezt lehetővé teszi, de ez csak rajta áll. A fentiekből fakadóan, ha az ajándékozó nem biztos abban, megfelelő terméket választott-e, célszerű a csere, levásárlás lehetőségéről már azelőtt érdeklődni, hogy az áru árát kifizetné.

Arra, aki nem hagyományos üzletben, hanem interneten vagy termékbemutatón szerzi be a karácsonyi ajándékot, némileg eltérő szabályok vonatkoznak.

[htmlbox adomozaik]

 

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) kormányrendeletben foglaltak alapján e vásárlókat megilleti az úgynevezett indoklás nélküli elállási jog. Ennek alapján a fogyasztó – a termék átvételétől számított tizennégy naptári napon belül – akkor is elállhat a szerződéstől, ha a termék hibátlan. A vállalkozásnak ebben az esetben nem lehetősége, hanem kötelessége a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeg visszatérítése. Ugyanakkor a kereskedő a vételárat és az egyéb járulékos költségeket – például szállítási, csomagolási díjat – mindaddig visszatarthatja, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy annak visszaküldését kétséget kizáróan nem igazolta.

A fentiekből fakadóan az az ajándékozó, aki valamely hagyományostól eltérő kereskedelmi formát választott, kedvezőbb helyzetbe kerül, mint a hagyományos üzletben vásárlók, ha a termék nem megfelelő a megajándékozott számára. Ha ugyanis az áru átvétele és az ajándékozás között kevesebb, mint tizennégy nap telik el, s a jogosult e határidőn belül él is elállási jogával, a kifizetett teljes összeg visszajár. A termék visszavétele és a vételár, valamint a járulékos költségek visszatérítése ebben az esetben tehát nem a kereskedő jóindulatán múlik, hanem jogszabályi kötelezettségen alapul.

 

 

---