Változások jönnek a webáruházaknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hagyományos, tipikusan bolti kereskedelemben a fogyasztó általában közvetlen kapcsolatba kerül mind az eladóval, mind a termékkel, személyesen meg tudja ítélni, hogy a termék tárolása, csomagolása, kinézete megfelelő-e, illetve a reklamáció kérdése is részben megoldott. Az online rendelés során erre nincs lehetőség, így a vevő érdekeinek védelme (különösen, hogy a legtöbb webáruházat üzemeltető cég fizikailag nem kereshető fel problémával) kiemelten fontos. Cikkünkben azokat a változtatásokat ismertetjük, amelyek az új Ptk.-val léptek életbe.


Magyarországon még a hagyományos kereskedelemben sem tisztázottak a vásárlók jogai a kellékszavatosság, elállási jog, reklamáció tekintetében. Gyakori példa, hogy jogszerű elállás, áru visszavitele esetén sem minden esetben érvényesíthetőek ez a jogok, mindmáig tapasztalható, hogy a kereskedők számos esetben jogszerűtlen feltételekkel igyekeznek nehezíteni, vagy épp ellehetetleníteni az áru cseréjét, vagy az ellenérték visszafizetését.

A webes kereskedelemben mindez még kevésbé volt tisztázott, hiszen robbanásszerű fejlődését a magyar jogszabályi környezet nem követte, kiemelkedően magas volt a fogyasztóvédelem felé benyújtott panaszok száma, a fogyasztók nem ismerik jogaikat, illetve azok egyszerűen pontos jogszabályi rendelkezések híján nem is voltak egyértelműek.

Az Európai Unió 2011-es irányelveiben már kötelezte a tagországokat a terület szabályozására, illetve az irányelveknek való megfelelésre, így az idei évben több olyan jogszabály is módosult, mely alapjaiban írja át az elektronikus kereskedelem szabályait.

Jelen tájékoztatónkban ismertetjük:

  • az új Ptk. életbe lépésével bekövetkezett változásokat;
  • részletesebben a februárban a kérdést tovább szabályozó kormányrendeletet, mely az áru visszaküldéséről, a határidőkről, és a vásárlás során mindennapos jogok, kötelezettségek és határidők tekintetében hoz változást.

Mindezek alapján összefoglaljuk, milyen változásokat kell észlelni egy vásárlónak 2014. június 13. után, ha interneten, webáruházban rendel árut. Fontos, hogy ha a tájékoztatóban kiemelt változásokat nem tapasztalja, akkor az adott weboldal nem felel meg a hatályos feltéteknek – azaz nem működik szabályosan!

Az internetes kereskedelem szabályozásának területén az egyik legfontosabb előrelépés az új Ptk. hatályba lépése volt, mely elsősorban a sürgősen tisztázandó területekről rendelkezett, így:

  • a) a szerződéskötés technikai lépéseiről;
  • b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
  • c) azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják;
  • d) a szerződés nyelvéről; és
  • e) ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el.
  • f) Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

A június 13-áig változtatásokra kötelező Kormányrendelet

Mivel a webáruházakkal szemben általában rendkívül magas a kifogások száma és ezek jelentős része a nem megfelelő tájékoztatásból, a megrendelt áruk visszaküldésének lehetőségével kapcsolatosak, ezért további olyan lépésekre volt szükség, amelyek a fogyasztót védik:

  • elsősorban az áru visszaküldése
  • a reklamáció kezelése,
  • a díjak, határidők,
  • az oldalakon feltüntetett adatok egységes szabályozása tekintetében.

Ennek megfelelően jelent meg a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól a Kormány 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelete, mely szintén alapvető változásokat hoz a webáruházak életébe, ezek a változások június 13-ig lépnek életbe. Ezek számukra szigorítást, a vásárlók számára érdekvédelmet, de mindenképp tisztább helyzetet jelentenek.

A legfontosabb változások

Elállási jog: az eddigi 8 nap helyett immár 14 nap áll a rendelkezésére, hogy minden következmény nélkül visszaküldje a neki nem tetsző árut a kereskedőnek – azaz éljen az indokolás nélküli elállási-felmondási jogával.

Az elállási/felmondási jogot vagy egy előre rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon (ilyet a kereskedőnek kötelező lesz elérhetővé tenni), vagy egyértelmű nyilatkozattal lehet érvényesíteni, akár a termék átvétele előtt is. Ugyanakkor lényeges, hogy e körben a bizonyítási kötelezettség a fogyasztót terheli, miszerint nyilatkozatát megtette.

Fontos kiemelni, hogy ezen jog továbbra sem korlátlan

Nem érvényes a szociális szolgáltatásokra, a gyermekvédelmi alapellátásokra és szakellátásokra, az egészségügyi ellátásra, szerencsejátékra, pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződésekre.

Számvitel nagy kézikönyve csomag

A csomagban lévő kiadványok:

1. A számvitel nagy kézikönyve 2014
2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek
3. Adó határidőnapló

Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!

Ugyanígy nem érvényes a rendelet az utazási szerződésre, szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó, és a közjegyző által okiratba foglalt szerződésre, az élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt termékeknek a fogyasztó lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy például munkahelyére történő gyakori és rendszeres szállítására vonatkozó szerződésekre.

A kivételek kapcsán két dolog lényeges még: az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződések, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás útján, annak igénybe vétele céljából kötött szerződések is kívül esnek a jogszabály hatályán. Speciális szabályok vonatkoznak a kifejezetten egyedileg készített termékekre, illetve a már megkezdett szolgáltatásokra is.

Ha a fogyasztót az elállási jogairól nem tájékoztatják, akkor a kereskedőnek, az esetleges bírságon túl szembe kell néznie azzal is, hogy az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik, tehát a nem megfelelően tájékoztatott vevő akár egy évvel később is visszaküldheti az árut.

Visszafizetés

Amennyiben a fogyasztó határidőben áll el az üzleten kívüli vagy távollevők között kötött szerződéstől, úgy a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által megfizetett teljes összeget. E körbe tartozik a teljesítéssel összefüggésben felmerült költség is, így például az, amely a fogyasztóhoz történő kiszállítással függ össze.

Meghatározták továbbá a fogyasztónak visszajáró összeg megtérítésének módja is: annak meg kell egyeznie a fogyasztó által eredetileg igénybe vett fizetési móddal – ettől eltérni csak a fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján lehet. Ugyanakkor ez esetben nem terhelheti semmilyen többletdíj, amely a más fizetési mód választásából fakad.

Fontos megjegyezni azt is: a kereskedő visszatarthatja egészen addig a kifizetett összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta vagy kétséget kizárólag nem igazolta, hogy azt visszaküldte. Mivel a kettő esemény közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni, ezért már elegendő annak igazolása is, hogy visszaküldésre került a termék: ez esetben nem tarthatja vissza a vállalkozás addig a fizetést, míg maga az árucikk megérkezik.

 Kreditpontos rendezvények, kiadványok

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Az elállási jog részletezésén túl egyéb feltételre is részletes tájékoztatási kötelezettséget ír elő a joganyag, így a jövőben a Korm. rendelet hatálya alá tartozó szerződések esetében a fogyasztóknak megfelelő tájékoztatást kell adni minden olyan információról, amelyek a termékkel-szolgáltatással kapcsolatos tudatos vásárlói döntés meghozatalához szükségesek.

Ez utóbbiak kapcsán fontos rendelkezés, miszerint a kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás fogalmáról úgy kell tájékoztatni a fogyasztót, hogy világos és érthető legyen számára az e fogalmak jelentése közötti különbség – ennek kapcsán a Korm. rendelet külön mellékletet tartalmaz, amelynek alkalmazásával e tájékoztatásnak a kereskedő eleget tehet.

Már az alábbiakról is tájékoztatni kell a fogyasztót a szerződéskötést megelőzően:- a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címe, és annak a vállalkozásnak a postai címe, akinek a nevében eljár – ahová a fogyasztó panaszát címezheti,

  • határozatlan időre vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében annak ténye, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza (ha a szerződés átalánydíjas, úgy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget jelenti),
  • távollevők között kötött szerződés esetében a szerződés megkötéséhez alkalmazott, kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díja, ha az emelt díjasnak minősül, mindamellett, hogy a telefonos ügyintézés díja alapvetően nem lehet emelt díjas,
  • a fogyasztót megillető, indokolás nélküli elállási és felmondási jog határideje, feltételei, elállási nyilatkozat-minta,
  • a termék visszaküldésének költségei, ha azt a fogyasztónak kell viselnie, mivel a vállalkozás azt nem vállalta, úgy, hogy a szokásos költségen túl egyéb, kvzázi büntető jellegű díj és költség nem számítható fel,
  • a teljesítés megkezdését követően a szolgáltatás felmondása miatt a fogyasztói kötelezettségről tájékoztatás, miszerint meg szükséges térítenie a vállalkozás ésszerű költségeit,
  • adott esetben annak ténye, hogy a Korm. rendeletben meghatározásra került kivétel miatt a fogyasztó nem gyakorolhatja indokolás nélküli elállási-felmondási jogát,
  • a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartama,
  • a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtása és feltételei,
  • ha a vállalkozás jogszabályi előírás vagy saját döntése alapján magára nézve kötelezőnek ismerte el valamilyen panaszkezelési mód vagy vitarendezési mechanizmus igénybevételét, úgy az ennek lehetőségéről és az ehhez való hozzáférés módjáról történő tájékoztatás.

Lényeges, hogy amennyiben a kereskedő nem ad tájékoztatást a fogyasztót terhelő valamennyi járulékos költségről, illetve azok fennálltáról, úgy nem köteles a későbbiekben a fogyasztó ezeket megfizetni.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Ha a távollevők között kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, úgy erről még a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt kell tájékoztatást adni és fel kell hívni a fogyasztó figyelmét azon információkra, amelyek a szerződés lényegi elemeire vonatkoznak.

Ez esetben a kereskedőnek arról is gondoskodnia kell, hogy a fogyasztó kifejezetten tudomásul vegye: nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha ezt a nyilatkozatát a fogyasztó – például az interneten rendszeresen alkalmazott gyakorlat szerint – valamilyen gomb vagy hasonló funkció aktiválásával teheti meg, akkor pedig e gomb vagy funkció mellett könnyen olvasható, egyértelműen megfogalmazott üzenettel kell arról tájékoztatni, hogy fizetési kötelezettsége keletkezik.

Végül a távollevők között kötött szerződések esetében a fogyasztónak tartós adathordozón szükséges visszaigazolást adni a megkötött szerződésről: erre ésszerű időn belül, de legkésőbb a termék adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, szolgáltatásra vonatkozó ügylet esetben pedig legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor sor kell, hogy kerüljön.

Érdemes tehát megfontolni a megrendelést – mivel az üzemeltető nem tett eleget törvényi kötelezettségeinek -, ha 2014. 06. 13. után internetes vásárláskor nem tapasztalja, hogy jól láthatóan, egyértelműen tájékoztatják az alábbiakról:

  • mik az elállási jog feltételei pontosan (visszaküldés és pénzvisszatérítés);
  • lemondási nyilatkozat minta hol érhető el;
  • a weboldal üzemeltetőjének mi a panaszkezelési postacíme;
  • a megrendeléskor nincs teljesen egyértelműen kiemelve, hogy a vásárlás fizetési kötelezettséget von majd maga után;
  • mi a megrendelés esetén teljesítendő pontos összeg.

Abban az esetben is megfontolandó a megrendelés, vagy panasszal lehet élni, ha az már megtörtént, amennyiben az áru visszaküldése valamilyen plusz (szokásos szállításon felüli) díjjal terhelt, vagy az ellenérték visszautalásánál a banki díjon túl egyéb költség kerülne felszámításra, ezek ugyanis tiltottak.

 

A cikk szerzője az Irisz Office Kft, az Adó Online szakmai partnere.

A témáról többet megtudhat az Irisz Office Facebook-oldalán


Kapcsolódó cikkek

2024. július 23.

Kamatot vágott a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

2024. július 23.

Hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet – új szabályok a termékek fenntarthatóságának növeléséért

Július 18-án hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet az Európai Unióban, lehetővé téve azon kötelező környezetvédelmi szempontok előírását, amelyeket az uniós piacra kerülő termékek tervezésekor figyelembe kell venni. A Keretrendelet célja, hogy lényegesen javítsa az uniós piacon forgalmazott termékek körforgásos jellegét, energiahatékonyságát és más fenntarthatósági tulajdonságait. Dránovits Dóra és Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a rendelet főbb intézkedéseit.

2024. július 22.

Lendületet vett az ingatlanpiac

A hazai ingatlanpiacon a Duna House (DH) becslése szerint az első félév 61 646 adásvétellel zárult, ami 40 százalékos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest.