Változnak rehabilitációs hozzájárulás szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeket sújtó rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól akkor lehet mentesülni, ha a megváltozott munkaképességűek létszáma a dolgozói összlétszám legalább 5 százalékát eléri.
A jövő évi módosításokat ismertető APEH tájékoztató szerint januártól megváltoznak az átlagos statisztikai állományi létszám megállapításának a szabályai. Újdonság, hogy figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú, illetve közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatottakat, az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül alkalmazott idénymunkásokat, vagy alkalmi munkavállalókat, továbbá a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatottakat is. A módosulás a kirendelt és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben azt jelenti, hogy január 1-jét követően a dolgozót annál a munkáltatónál kell számításban venni, akivel munkaviszonyban áll.
A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól akkor lehet mentesülni, ha a megváltozott munkaképességűek létszáma a dolgozói összlétszám 5 százalékát eléri. Január elsejétől az alábbi listában szerepló dolgozókat kell megváltozott munkaképességű munkavállalónak tekinteni:
-
a munkaképesség-csökkenése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), vagy korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye szerint 50-100 százalékos mértékű,
- egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,
- a fogyatékos személyekről szóló törvény szerint látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,
- a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
- külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,
- siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja,
- súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül.
Mindegyik személyi körhöz tartozó dolgozó esetében alapkövetelmény, hogy a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát elérje. Ennél rövidebb időtartamú foglalkoztatás esetén a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesül szempontjából ugyanis az érintett dolgozó megváltozott munkaképességű dolgozóként nem vehető figyelembe.
A törvényi szabályozás meghatározza azoknak a dokumentumok a listáját is, amellyel a munkáltató felé a megváltozott munkaképesség fennállása igazolható. Ennek megfelelően a megváltozott munkaképességet az első két csoportba tartozók esetében az ORSZI, OOSZI, szakvéleménye, vagy a rehabilitációs járadékról, illetve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásról szóló határozat igazolja. Vakoknál és látási fogyatékosoknál ugyancsak a fenti szakvéleményekkel, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozatával vagy vakok személyi járadékáról szóló határozattal lehet a megváltozott munkaképességet igazolni.
A fogyatékossági támogatásba részesülők és a súlyos értelmi fogyatékosok esetében az ORSZI szakvéleménye mellett, az szja kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatásról szóló határozata is elfogadható. Hallássérülteknél az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiológiai állomás szakorvosának a szakvéleménye, az szja kedvezményre jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatásról szóló határozata jöhet szóba. Végezetül pedig a súlyos mozgáskorlátozottak esetében háziorvosi szakvéleménnyel, illetve az ORSZI másodfokú szakvéleményével lehet a megváltozott munkaképességet igazolni.
