Változnak rehabilitációs hozzájárulás szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeket sújtó rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól akkor lehet mentesülni, ha a megváltozott munkaképességűek létszáma a dolgozói összlétszám legalább 5 százalékát eléri.

A jövő évi módosításokat ismertető APEH tájékoztató szerint januártól megváltoznak az átlagos statisztikai állományi létszám megállapításának a szabályai. Újdonság, hogy figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú, illetve közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatottakat, az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül alkalmazott idénymunkásokat, vagy alkalmi munkavállalókat, továbbá a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatottakat is. A módosulás a kirendelt és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben azt jelenti, hogy január 1-jét követően a dolgozót annál a munkáltatónál kell számításban venni, akivel munkaviszonyban áll.

A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól akkor lehet mentesülni, ha a megváltozott munkaképességűek létszáma a dolgozói összlétszám 5 százalékát eléri. Január elsejétől az alábbi listában szerepló dolgozókat kell megváltozott munkaképességű munkavállalónak tekinteni:

  • a munkaképesség-csökkenése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), vagy korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye szerint 50-100 százalékos mértékű,

  • egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,
  • a fogyatékos személyekről szóló törvény szerint látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,
  • a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
  • külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,
  • siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja,
  • súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül.

Mindegyik személyi körhöz tartozó dolgozó esetében alapkövetelmény, hogy a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát elérje. Ennél rövidebb időtartamú foglalkoztatás esetén a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesül szempontjából ugyanis az érintett dolgozó megváltozott munkaképességű dolgozóként nem vehető figyelembe.

A törvényi szabályozás meghatározza azoknak a dokumentumok a listáját is, amellyel a munkáltató felé a megváltozott munkaképesség fennállása igazolható. Ennek megfelelően a megváltozott munkaképességet az első két csoportba tartozók esetében az ORSZI, OOSZI, szakvéleménye, vagy a rehabilitációs járadékról, illetve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásról szóló határozat igazolja. Vakoknál és látási fogyatékosoknál ugyancsak a fenti szakvéleményekkel, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozatával vagy vakok személyi járadékáról szóló határozattal lehet a megváltozott munkaképességet igazolni.

A fogyatékossági támogatásba részesülők és a súlyos értelmi fogyatékosok esetében az ORSZI szakvéleménye mellett, az szja kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatásról szóló határozata is elfogadható. Hallássérülteknél az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiológiai állomás szakorvosának a szakvéleménye, az szja kedvezményre jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatásról szóló határozata jöhet szóba. Végezetül pedig a súlyos mozgáskorlátozottak esetében háziorvosi szakvéleménnyel, illetve az ORSZI másodfokú szakvéleményével lehet a megváltozott munkaképességet igazolni.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

A privátbanki változások a pénzügyi úri szabók digitális utódjait követelik

A hivatali időben elérhető, megszokott termékcsoportokat kínáló privátbankárok helyét az éjjel-nappal, a chaten vagy épp a social media felületein elérhető, eddig elképzelhetetlennek tűnő szakterületeken is kompetenciákat felmutatni tudó tanácsadók veszik át a vagyonkezelési piacon, ám a személyes faktor sem tűnik el, csak éppen teljesen átalakul – így vélekednek a Blochamps Capital kutatásában megkérdezett privátbanki szolgáltatók, akik az ügyfelek megtartása és megszerzése mellett egyre nagyobb kihívásnak tartják a hozzáértő szakemberek megtartását is.

2024. július 15.

Takarító robot: a magyar mérnöknőnek sikerült, ami még senkinek!

Egy innovatív takarító robot nyerte el idén az év ötletéért járó elismerést a Magyar Ipari Célgép Nagydíj átadó ünnepségén. Az immár negyedik alkalommal megrendezett Gépész Szalon június végi díjátadóján a szakma legjobbjai gyűltek össze a Millennium Házában. Összesen nyolc kategóriában tüntették ki az elmúlt év legkiemelkedőbb pályamunkáit és három különdíjat osztott ki a zsűri, köztük volt Csikós Irén, aki egy vegyiüzem poros szállítópályáinak tisztítási problémájára tervezett egy innovatív takarító robotot, és a BBM csapata, akik kiemelkedő ipari célgéppel nyertek, a pályázatot mesterséges intelligencia segítségével szerkesztett zenével adták be.

2024. július 15.

Az AutoWallis kiskereskedelmi értékesítése 17,9 százalékkal nőtt az első félévben

Az AutoWallis csoport kiskereskedelmi üzletága az első félévben 17,9 százalékkal 4924 darabra emelte eladásait, a használtautó-eladások 26 százalékkal 1205 darabra nőttek, a szerviz szolgáltatásoknál a szerviz órák száma 6,1 százalékkal 96 626-ra emelkedett az előző év azonos időszakához képest – közölte a társaság hétfőn.