Változnak rehabilitációs hozzájárulás szabályai

Szerző: Adó Online
Dátum: 2010. december 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeket sújtó rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól akkor lehet mentesülni, ha a megváltozott munkaképességűek létszáma a dolgozói összlétszám legalább 5 százalékát eléri.

A jövő évi módosításokat ismertető APEH tájékoztató szerint januártól megváltoznak az átlagos statisztikai állományi létszám megállapításának a szabályai. Újdonság, hogy figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú, illetve közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatottakat, az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül alkalmazott idénymunkásokat, vagy alkalmi munkavállalókat, továbbá a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatottakat is. A módosulás a kirendelt és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben azt jelenti, hogy január 1-jét követően a dolgozót annál a munkáltatónál kell számításban venni, akivel munkaviszonyban áll.

A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól akkor lehet mentesülni, ha a megváltozott munkaképességűek létszáma a dolgozói összlétszám 5 százalékát eléri. Január elsejétől az alábbi listában szerepló dolgozókat kell megváltozott munkaképességű munkavállalónak tekinteni:

  • a munkaképesség-csökkenése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), vagy korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye szerint 50-100 százalékos mértékű,

  • egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,
  • a fogyatékos személyekről szóló törvény szerint látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,
  • a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
  • külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,
  • siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja,
  • súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül.

Mindegyik személyi körhöz tartozó dolgozó esetében alapkövetelmény, hogy a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát elérje. Ennél rövidebb időtartamú foglalkoztatás esetén a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesül szempontjából ugyanis az érintett dolgozó megváltozott munkaképességű dolgozóként nem vehető figyelembe.

A törvényi szabályozás meghatározza azoknak a dokumentumok a listáját is, amellyel a munkáltató felé a megváltozott munkaképesség fennállása igazolható. Ennek megfelelően a megváltozott munkaképességet az első két csoportba tartozók esetében az ORSZI, OOSZI, szakvéleménye, vagy a rehabilitációs járadékról, illetve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásról szóló határozat igazolja. Vakoknál és látási fogyatékosoknál ugyancsak a fenti szakvéleményekkel, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozatával vagy vakok személyi járadékáról szóló határozattal lehet a megváltozott munkaképességet igazolni.

A fogyatékossági támogatásba részesülők és a súlyos értelmi fogyatékosok esetében az ORSZI szakvéleménye mellett, az szja kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatásról szóló határozata is elfogadható. Hallássérülteknél az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiológiai állomás szakorvosának a szakvéleménye, az szja kedvezményre jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatásról szóló határozata jöhet szóba. Végezetül pedig a súlyos mozgáskorlátozottak esetében háziorvosi szakvéleménnyel, illetve az ORSZI másodfokú szakvéleményével lehet a megváltozott munkaképességet igazolni.


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőtt a termőföld ára
2020. február 27.

Nagyot nőtt a termőföld ára

A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.

A kereskedelmi cégek vezetői a legoptimistábbak
2020. február 27.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik idei alakulásáról, különösképp a kereskedelmi szektorban.

Az elrettentést célozza a Telekom-bírság
2020. február 26.

Három héten belül a második súlyos büntetést szabta ki a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Telekomra, mert a társaság megtévesztette a fogyasztókat.

Tovább nőtt az építőipari cégek száma
2020. február 26.

Az építőipari cégek számának növekedése 2020-ban sem állt meg, annak ellenére, hogy 2019 végén az építőipari termelés növekedése alacsonyabb fokozatba kapcsolt.