Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Heti 40 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozó székhelye: lakásának egy helyisége, telephelye egy másik községben lévő üdülő bérelt konyhája, melyet üzemeltet. Az iparűzési adó alapjának megosztásakor a személyi jellegű ráfordítás arányában osztja meg az adóalapot. Az összes személyi jellegű ráfordítás:
Vállalkozó után: 350 EFt 16,2037% tényleges részarány
Dolgozók után: 1810 EFt 83,7963% tényleges részarány
Összesen: 2160 EFt 100% tényleges részarány
1. Hogyan kell értelmezni és alkalmazni a Htv. függelékében az arányos megosztási módszer azon kitételét, hogy a magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén – az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül – 500 EFt-ot kell figyelembe venni.
Ha az összes személyi jellegű jellegű ráfordítás 2160 EFt 100%
ebből: a vállalkozó után számított 500 EFt 23,1481%
a többi a telephelyi dolgozók után 1660 EFt 76,8519%
Így kell az adóalapot megosztani?

2. Ha a fenti összes személyi jellegű ráfordításon belül nincs a vállalkozó utáni összeg (munkaviszonyos, nem volt vállalkozói kivét, járulékot sem fizetett, vállalkozói kommunális adója sincs), hogyan kell értelmezni a részletszámítás a) pontjában írtakat: “a vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítás arányát”.
– a tényleges 2160 EFt-on belül az 500 EFt-ra jutó részarányt
– vagy a 2160 + 500 EFt = 2660 EFt-on belül az 500 EFt-ra jutó részarányt kell érteni.
Ha lehetséges, szíveskedjék a számítási módok közül a helyeset megjelölni, vagy ha egyik sem helytálló, számszerű adattal közölni a helyes számítási módot.