A felmentési időre is jár a szabadság a Kúria szerint


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy közelmúltbeli ítélete alapján a Kúria megerősítette, hogy a munkavállalót megilleti az időarányos szabadsága arra az időre is, amíg a munkáltató felmondása után felmentési idejét tölti. Megvizsgáljuk az ítélet lehetséges következményeit.


A Munka Törvénykönyve szerinti fizetett szabadság akkor jár a munkavállalónak, ha a naptári év egészében fennáll a munkaviszonya, és azt munkában is tölti. Ha ez nem így van, akkor a szabadság időarányos részére jogosult. A törvény – kivételként – külön felsorolja azokat az időtartamokat, amelyek alatt bár a munkavállaló nem végez munkát, mégis szabadságra jogosult. Ide tartozik például a keresőképtelenség, vagy a szülési szabadság ideje.

A felmentési idő is egy olyan időszak, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A törvény szerint, ha a munkáltató szünteti meg felmondással a munkaviszonyt, a felmondási idő felére kötelező felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Ez tehát a felmentési idő. A fent említett, szabadságra jogosító távollétek között a törvény külön nem nevesíti a felmentési időt. Ebből pedig az következne, hogy erre az időszakra szabadság nem is jár.

Ehhez képest a Kúria abból indult ki, hogy a törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a felmentési időre mentesítse a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól (a konkrét esetben a felperes közalkalmazott volt, de az érvelés azonos munkavállaló esetén is). Ez a mentesítés tehát jogszabályon alapul. Márpedig, a Munka Törvénykönyve a szabadságra jogosító távollétek körébe sorolja azt az esetet is, amikor a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottság kötelező határozata. Mivel tehát a jelen esetben jogszabályon alapul a mentesülés (magán a Munka Törvénykönyvén), a felmentési idő a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A Kúria fenti levezetése okán tehát a felmentési idő teljes egészében szabadságra jogosító idő. Az erre az időre járó szabadságot vagy még a felmondási idő ledolgozandó része alatt természetben ki kell adni a munkavállalónak, vagy – ha ez nem lehetséges –, akkor a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltani.

Figyelmet érdemel ugyanakkor, hogy a fenti logika alapján minden olyan távollétre jár a szabadság, amelyet a Munka Törvénykönyve, vagy valamely más jogszabály nevesít. A munkaviszonyt szabályozó jogszabályok ugyanis munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősülnek. Például, a Munka Törvénykönyve szerinti hozzátartozó ápolása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság, vagy a 10 éven aluli gyermek személyes gondozása érdekében, a gyes folyósításának idejére adott fizetés nélküli szabadság is teljes egészében szabadságra jogosító idő. Míg tehát az eddigi vélekedés az volt, hogy a 115. § (2) bekezdésében felsorolt távollétek priorizáltak, hiszen ha ezeket külön nem említené a törvény, akkor egyáltalán nem járna rájuk szabadság, a Kúria ítélete óta ezek felesleges, vagy kifejezetten megszorító szabályokká váltak. Így például felesleges szabadságra jogosító időként külön nevesíteni a keresőképtelenséget, vagy a szülési szabadságot, hiszen ezeket is munkaviszonyra vonatkozó szabály rögzíti. Másfelől, a gyermek hároméves koráig kérhető fizetés nélküli szabadság viszont kivételessé válik, azzal, hogy annak nem egészére, csak az első hat hónapjára jár a szabadság.

 

Külön érdekessége a konkrét esetnek, hogy a munkáltató a felperest a felmondási idő teljes egészére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát, a mentesítés valójában csak a felmondási idő fele tekintetében alapult magán a jogszabályon, a másik fele tekintetében kizárólag a munkáltató egyoldalú intézkedése volt az alapja. A Kúria ezen a különbségen átsiklott, és az utóbbi tételt is szabadságra jogosító időnek minősítette, lényegében azon az alapon, hogy a törvény maga engedi meg a hosszabb időtartalmú mentesítést. Ez megítélésem szerint téves magyarázat, amely összemossa a munkáltató egyoldalú döntésén és a jogszabályon alapuló munkavállaló jogosultságokat. Az ugyanis természetes, hogy minden egyoldalú munkáltatói döntés jogszabályon (munkaviszonyra vonatkozó szabályon) alapul, ellenkező esetben ugyanis jogellenes lenne. A döntésből viszont így az következik, hogy ha a munkáltató a törvénynél hosszabb időre, vagy a törvényben nem nevesített jogcímen biztosít fizetés nélküli szabadságot, akkor a bíróság azt is szabadságra jogosító időnek minősítené. A Munka Törvénykönyve ugyanis megengedi az általa szabályozott távollétektől való eltérést, a munkavállaló javára.

A Kúria ítélete rávilágított a 115. § (2) bekezdés nem szerencsés szövegezésére, amelyet – az ítélet fényében – a jogalkotónak érdemes lenne pontosítania.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

Szombati munkavégzés: milyen pótlék jár?

Napjainkban a szombati munkavégzés – főleg a kékgalléros munkavállalók körében –elterjedtnek számít, a hozzá kapcsolódó szabályozás néha mégis fejtörést okoz a munkáltatóknak. A munkáltatók elbizonytalanodhatnak, hogy ugyan szombati munkavégzésért járó bérpótlék nincs, de az adott helyzetben tartoznak-e egyéb külön pótlékkal a munkavállalók felé, esetleg kötelesek-e egy másik pihenőnapot biztosítani a szombatra beosztott munkavállalók számára.

2024. október 14.

Az ország egyik legjelentősebb telekommunikációs cége nyerte a budapesti kamara „A főváros felelős foglalkoztatója” különdíját

A képzett munkaerőért folytatott jelenlegi versengés különösen fontossá teszi, hogy a vállalatok megbecsüljék és sikertényezőként értékeljék munkavállalóikat. A piaci szereplőknek ezt a törekvését díjazza az OFA Nonprofit Kft. idén kilencedik alakalommal meghirdetett „Az év felelős foglalkoztatója” pályázatával – emelte ki Nagy Márton a gazdasági miniszter a díjátadón.