A hét kérdése: bér sztrájk idejére
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szakszervezet által pótolni kívánt kieső munkabért a sztrájk idejére nevezhető segélynek? Adható, értelmezhető az szja tv.1 sz.mell. 3.3 pontja alapján adómentesnek a minimálbér 50% meg nem haladó összegben? A minimálbér_111.000-Ft/2=55.500-Ft/hó, a tv. nem garantált bérminimumot ír?
A szakszervezet alapszabályában benne van az önsegélyezés. Ha a napi térítendő kieső munkabér összege meghaladná az 55.500-Ft/30= 1.850-Ft-ot, akkor milyen adó-járulék terhet róna a szakszervezetre a felettes rész kifizetése? Átvállalható-e a szakszervezet által a foglalkoztatottat (pedagógust) terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi 235-Ft összege
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja törvény) 1. számú melléklet 3.3 pontja kimondja, hogy:
„3. A közcélú juttatások körében adómentes:
3.3. a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj;”
A fent idézett jogszabályhelyben megfogalmazottak alapján a minimálbér 50%-át meg nem haladó ilyen juttatás adómentes.
Jól gondolják, az szja törvény fent idézett jogszabályhelye a minimálbért és nem a garantált bérminimumot említi.
Abban az esetben, ha a szakszervezet a minimálbér 50%-át meghaladó juttatásban részesíti a tagját, akkor az azt meghaladó rész egyéb jövedelemként adózna, amely után a tagnak 15%-os személyi jövedelemadót és 27%-os egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie, ha csak nem az önsegélyezés keretén belül nyújt szociális segélyt a szakszervezet, mert az, az szja törvény 1. számú melléklet 1.3 pontjában megfogalmazottak alapján adómentes juttatásnak minősül.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2), (4), (5) bekezdései kimondják, hogy:
„39. §
(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
(4) A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
(5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekezdés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.”
A fent idézett jogszabályhelyben foglaltakból látható, hogy nincs akadálya annak, hogy a szakszervezet átvállalja az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget, amennyiben ahhoz a kötelezett hozzájárul és a kötelezett által bejelentett átvállalást az adóhatóság jóváhagyja.
