A hét kérdése: teljesítmény és cafeteria

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miként adhatóak különböző béren kívüli juttatások különböző dolgozóknak? Érdemes-e munkaszerződésbe foglalni, ki milyen cafeteria-elemre jogosult? Tekinthető-e egyes meghatározott juttatásnak a vezető munkakört betöltők részére biztosított menedzserszűrés? Szakértőink válaszolnak és elmagyaráznak.

A munkáltató által biztosítható béren kívüli juttatások tárgykörében a következő kérdéseink lennének.

1. A munkáltatónál a dolgozók jelentős része (de nem minden egyes dolgozó) a munkabérén túlmenően Erzsébet utalványt is kap, mint béren kívüli juttatást. Az utalványok összege személyenként eltérő, amely a munkaszerződésben kerül megállapításra. (Adózási szempontból azoknál, akiknek a juttatás értéke a 8.000 Ft/hó összeget meghaladja, egyes meghatározott juttatásnak minősül.) A munkáltatónál szabályzat rögzíti az étkezési utalványok felhasználására vonatkozó szabályokat, amely rendelkezik arról is, hogy a juttatásra a munkaszerződésben foglaltak alapján válhat valaki jogosulttá.

2. A munkáltatónál egyes dolgozók béren kívüli juttatásként – az Erzsébet utalvány mellett – SZÉP kártya juttatásban is részesülnek, amelyről szintén a munkaszerződés rendelkezik. (A juttatott összeg „alzsebekre” történő felosztásáról a dolgozó nyilatkozik.) Az Szja-tv. 70.§ (1a) bekezdés a) és b) pontja egyes meghatározott juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékek és szolgáltatások juttatását teszi lehetővé. Egyedüli korlátozás, hogy e rendelkezések alapján fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány nem szerepelhet a juttatások között. Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 2.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, ba) fogyasztásra kész étel vásárlására, melegkonyhás vendéglátóhelyi szolgáltatások igénybevételére felhasználható utalvány.

Kérdés: az SZJA törvény 70.§ (1a) a) és b) pontjaiban foglaltak alapján, figyelemmel a fenti utalványra vonatkozó korlátozásra, milyen módon célszerű kialakítani juttatásokra vonatkozó feltételrendszert, jogosultsági szempontokat? Adható-e egy munkavállalónak egy juttatás?

3. A céges autó használatának biztosítása milyen juttatásnak minősül, szabályzatba kell-e foglalni?

4. A munkáltató és a megbízóink közötti szolgáltatási szerződés alapján munkavállalóink a megbízók telephelyein végeznek munkát. A megbízó telephelyén a részükre biztosított meleg-étkezési lehetőséget is úgy kell -e tekinteni, mintha az a munkáltató telephelyén lenne? Munkabérként kell-e elszámolni a telephelyen biztosított meleg étkezési hozzájárulást? Ebben az esetben is érvényesül-e az SZJA törvény 71.§ (1) b) pontjában rögzített 12.500,- Ft összeghatár? Szabályzatba kell-e foglalni?

5. A vezető munkakört betöltők részére biztosított menedzserszűrés egyes meghatározott juttatás-e, kell -e róla a szabályzatban rendelkezni?

Válaszok

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdés bb) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész.

Az Szja tv. 71. § (4) bekezdés a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.

A b) pont alapján az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – ide nem értve a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része.

Az Szja tv. 1. § (10) bekezdése általános érvényű rendelkezésként rögzíti, hogy ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. Mindez azt jelenti, hogy a bevételnek nem számító, az adómentes, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások semmiképpen nem lehetnek teljesítményhez kötöttek, azokat nem lehet munkabérként adni. Ezért azok juttatására – bár nem tilos a munkaszerződésben rögzíteni – célszerű un. cafetéria szabályzatot készíteni.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek Rendelje meg most >>

2. Az Szja tv. 70. § (1a) bekezdés a)-b) pontjai szerint a törvényben meghatározott feltétellel a munkáltatónak lehetősége van –saját adókötelezettsége mellett – olyan juttatásokat is adni, amelyek nincsenek nevesítve a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként. A törvényi feltételek akkor teljesülnek,

– ha valamennyi munkavállaló azonos módon, azonos értékű juttatásban részesül, és e juttatás számukra ténylegesen is elérhető, illetve

– ha egy mindenki által megismerhető belső szabályzatban közös ismérv alapján kialakított csoport tagjai részesülnek azonos juttatásban. Fontos, hogy a különböző csoportok kialakítása nem függhet a munkavállalók teljesítményétől.

Közös ismérv lehet például életkor, a munkáltatónál ledolgozott évek függvénye, beosztás alapján adott juttatás. Nem jellemző, de lehet, hogy az adott ismérvnek csak egy munkavállaló felel meg (például mindenki fiatal, csak egy idős munkavállaló van).

3. A cégautó használatát szintén célszerű szabályzatban rögzíteni. Ez is lehet valamely beosztás alapján, például munkaköri. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.37. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.

4. Az Szja tv. 71. § (1) bekezdés bb) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is].

Ahhoz, hogy a munkáltató béren kívüli juttatás formájában tudja biztosítani a dolgozó munkahelyi étkezését a telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhellyel kell rendelkezni. A megbízó telephelyén működő étkezőhely nem felel meg a fenti feltételeknek. Ugyanakkor a megbízó telephelyén biztosított meleg étkezés tekinthető az Szja tv. 70. § (1a) bekezdés szerinti egyes meghatározott juttatásnak, melyből a belső szabályzat szerint a kiküldött munkavállalók részesülhetnek.

5. A menedzserszűrés ellenértéke nem tekinthető adómentes juttatásnak, hanem az Szja tv. 70. § (1a) bekezdés bc) pontja szerinti egyes meghatározott juttatásnak. Ahol is a belső szabályzat alapján a „közös ismérv” a vezetői munkakör.

További kérdéseket és válaszokat itt talál.

A munkáltató által biztosítható béren kívüli juttatások tárgykörében a következő kérdéseink lennének.

1. A munkáltatónál a dolgozók jelentős része (de nem minden egyes dolgozó) a munkabérén túlmenően Erzsébet utalványt is kap, mint béren kívüli juttatást. Az utalványok összege személyenként eltérő, amely a munkaszerződésben kerül megállapításra. (Adózási szempontból azoknál, akiknek a juttatás értéke a 8.000 Ft/hó összeget meghaladja, egyes meghatározott juttatásnak minősül.) A munkáltatónál szabályzat rögzíti az étkezési utalványok felhasználására vonatkozó szabályokat, amely rendelkezik arról is, hogy a juttatásra a munkaszerződésben foglaltak alapján válhat valaki jogosulttá.

2. A munkáltatónál egyes dolgozók béren kívüli juttatásként – az Erzsébet utalvány mellett – SZÉP kártya juttatásban is részesülnek, amelyről szintén a munkaszerződés rendelkezik. (A juttatott összeg „alzsebekre” történő felosztásáról a dolgozó nyilatkozik.) Az Szja-tv. 70.§ (1a) bekezdés a) és b) pontja egyes meghatározott juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékek és szolgáltatások juttatását teszi lehetővé. Egyedüli korlátozás, hogy e rendelkezések alapján fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány nem szerepelhet a juttatások között. Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 2.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, ba) fogyasztásra kész étel vásárlására, melegkonyhás vendéglátóhelyi szolgáltatások igénybevételére felhasználható utalvány.

Kérdés: az SZJA törvény 70.§ (1a) a) és b) pontjaiban foglaltak alapján, figyelemmel a fenti utalványra vonatkozó korlátozásra, milyen módon célszerű kialakítani juttatásokra vonatkozó feltételrendszert, jogosultsági szempontokat? Adható-e egy munkavállalónak egy juttatás?

3. A céges autó használatának biztosítása milyen juttatásnak minősül, szabályzatba kell-e foglalni?

4. A munkáltató és a megbízóink közötti szolgáltatási szerződés alapján munkavállalóink a megbízók telephelyein végeznek munkát. A megbízó telephelyén a részükre biztosított meleg-étkezési lehetőséget is úgy kell -e tekinteni, mintha az a munkáltató telephelyén lenne? Munkabérként kell-e elszámolni a telephelyen biztosított meleg étkezési hozzájárulást? Ebben az esetben is érvényesül-e az SZJA törvény 71.§ (1) b) pontjában rögzített 12.500,- Ft összeghatár? Szabályzatba kell-e foglalni?

5. A vezető munkakört betöltők részére biztosított menedzserszűrés egyes meghatározott juttatás-e, kell -e róla a szabályzatban rendelkezni?

Válaszok

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdés bb) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész.

Az Szja tv. 71. § (4) bekezdés a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.

A b) pont alapján az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – ide nem értve a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része.

Az Szja tv. 1. § (10) bekezdése általános érvényű rendelkezésként rögzíti, hogy ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. Mindez azt jelenti, hogy a bevételnek nem számító, az adómentes, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások semmiképpen nem lehetnek teljesítményhez kötöttek, azokat nem lehet munkabérként adni. Ezért azok juttatására – bár nem tilos a munkaszerződésben rögzíteni – célszerű un. cafetéria szabályzatot készíteni.

2. Az Szja tv. 70. § (1a) bekezdés a)-b) pontjai szerint a törvényben meghatározott feltétellel a munkáltatónak lehetősége van –saját adókötelezettsége mellett – olyan juttatásokat is adni, amelyek nincsenek nevesítve a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként. A törvényi feltételek akkor teljesülnek,

– ha valamennyi munkavállaló azonos módon, azonos értékű juttatásban részesül, és e juttatás számukra ténylegesen is elérhető, illetve

– ha egy mindenki által megismerhető belső szabályzatban közös ismérv alapján kialakított csoport tagjai részesülnek azonos juttatásban. Fontos, hogy a különböző csoportok kialakítása nem függhet a munkavállalók teljesítményétől.

Közös ismérv lehet például életkor, a munkáltatónál ledolgozott évek függvénye, beosztás alapján adott juttatás. Nem jellemző, de lehet, hogy az adott ismérvnek csak egy munkavállaló felel meg (például mindenki fiatal, csak egy idős munkavállaló van).

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. Részletes információ >>

3. A cégautó használatát szintén célszerű szabályzatban rögzíteni. Ez is lehet valamely beosztás alapján, például munkaköri. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.37. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.

4. Az Szja tv. 71. § (1) bekezdés bb) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is].

Ahhoz, hogy a munkáltató béren kívüli juttatás formájában tudja biztosítani a dolgozó munkahelyi étkezését a telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhellyel kell rendelkezni. A megbízó telephelyén működő étkezőhely nem felel meg a fenti feltételeknek. Ugyanakkor a megbízó telephelyén biztosított meleg étkezés tekinthető az Szja tv. 70. § (1a) bekezdés szerinti egyes meghatározott juttatásnak, melyből a belső szabályzat szerint a kiküldött munkavállalók részesülhetnek.

5. A menedzserszűrés ellenértéke nem tekinthető adómentes juttatásnak, hanem az Szja tv. 70. § (1a) bekezdés bc) pontja szerinti egyes meghatározott juttatásnak. Ahol is a belső szabályzat alapján a „közös ismérv” a vezetői munkakör.

További kérdéseket és válaszokat itt talál.

---