A szolgálati idő és a gyermeknevelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Néhány napja volt Anyák napja – ünnepünk alkalmából tekintsük át, hogyan érinti a nyugdíjra jogosító szolgálati időt a gyermekszülés, gyermeknevelés.


A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt.

1968. előtt született gyermekek – többlet szolgálati idő

Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre, a Tny. végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) kormányrendelet (továbbiakban TnyR.) 29.§ (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született.

A szabály alkalmazásához a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a tartós betegség, fogyatékosság igazolásához a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti orvosi igazolás szükséges.

Gyermeknevelési idők

A Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, és a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Az e) pont szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Ezek az időszakok a TnyR. 5. számú melléklete szerint az ápolási díjat megállapító határozattal, a gyermek születési anyakönyvi kivonatával, az örökbefogadást engedélyező határozattal igazolhatók.

Amiről biztosan szó lesz:

  • A munkavállalók személyes adatainak védelme a nemzetközi jogi normák és az európai uniós jog keretében
  • Az adatvédelmi szabályozás fejlődése a magyar munkajogban
  • A munkavállaló ellenőrzésével összefüggő

Időpont: 2016.06.02.
Előadó: dr. Arany-Tóth Mariann
Helyszín: Hotel Hungária City Center (Budapest VII. ker., Rákóczi út 90.)
 

Több gyermekellátás igénybevételének előfeltétele fizetés nélküli szabadság igénylése. A gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély igénybevételéhez kötelező a munkáltató részéről fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a gyermeknevelési támogatáshoz adható ez a szabadság.

A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama szolgálati időnek akkor számít, ha

– a biztosítottat háromévesnél

– tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél

– fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illeti meg.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő öregségi teljes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van.

A negyven év jogosultsági időn belül, ha a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő kevesebb negyven évnél, de az a harminckét évet eléri, a hiányzó időszak a Tny-ben tételesen megnevezett gyermeknevelési idővel teljesíthető.

Ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban még nem szerepel minden gyermeknevelési időszak, az adategyeztetési eljárás során ezt rendezhetjük. 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).