Áll az alku? Mielőtt aláírnánk a közös megegyezést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony bármikor megszüntethető a felek közös megegyezésével. Ilyenkor a megszüntetés minden körülményéről maguknak a feleknek kell megállapodni, csak rajtuk múlik, mikor, milyen búcsúpénzekkel és egyéb feltételekkel válnak el egymástól. Az alábbiakban összefoglaljuk, munkavállalóként mit érdemes végiggondolni, mielőtt aláírjuk a megállapodást.


A közös megegyezés csak írásban érvényes, ahogy a munkaviszonyt megszüntető minden más nyilatkozat is. Mivel a közös megegyezés feltételeiről a felek szabadon állapodhatnak meg, ebben az esetben különösen fontos az írásos forma. Ennek hiányában utólag igen nehéz lehet azt bizonyítani, miben is egyeztek meg a felek.

Ha a közös megegyezést munkáltató kezdeményezi, a munkavállalónak általában csak akkor áll érdekében elfogadni, ha legalább ugyanazokat a juttatásokat megkapja, mint amelyek a munkáltató felmondása esetén járnának. Itt elsősorban a munkaviszony időtartama alapján járó felmentési időre eső távolléti díjjal és végkielégítéssel kell számolni. Ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, akkor az abban meghatározott járandóságokat kell alapul venni. A juttatások meghatározására azért érdemes odafigyelni, mert ebben is teljes szabadságot élveznek a felek, azaz a munkáltatói felmondásnál egyébként járó összegnél kevesebb, illetve több is kiköthető. A megszűnés időpontjáig igénybe nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltása azonban ebben az esetben is kötelező, ez nem megállapodás kérdése.

A munkáltatónak sokszor azért érdeke a közös megegyezésben magasabb juttatást biztosítani, mivel a felmondással szemben a közös megegyezést nem kell indokolni. Munkavállalói szempontból ez azt jelenti, hogy az indokolást nem tartalmazó közös megegyezést utóbb sokkal nehezebb megtámadni, mint a szigorúan munkáltatói indokoláshoz kötött felmondást. A közös megegyezés aláírása előtt így azt is érdemes mérlegelni, hogy a munkáltatónak egyébként lenne-e megfelelő indoka felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. Ha ezzel nem, vagy csak kockázatosan élhetne a munkáltató, az felfelé srófolja a közös megegyezésben kialkudható búcsúpénzeket.

Különösen fontos, hogy közös megegyezéssel megszüntethető a munkaviszony akkor is, ha a munkavállaló amúgy felmondási tilalom vagy korlátozás alatt áll. Csak igen magas anyagi ellenszolgáltatás esetén lehet érdekelt egy gyermekgondozási szabadságon, vagy keresőképtelen állományban lévő munkavállaló abban, hogy védettsége ellenére beleegyezzen a munkaviszony megszüntetésébe.

Ha a felek között tanulmányi szerződés is van, annak sorsáról is rendelkezni kell a közös megegyezésben. A munkaviszony megszüntetése ugyanis nem érinti automatikusan a tanulmányi szerződés fennállását. A jogviszony lezárásakor fizetendő díjazások körében érdemes rendezni, hogy a tanulmányokhoz eddig adott munkáltatói támogatást vissza kell-e fizetnie a munkavállalónak, illetve mindenképpen célszerű rögzíteni, hogy a jövőre nézve a felek mentesülnek kötelezettségeik alól.

A közös megegyezés megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatállyal, vagy egy bizonyos várakozási időtartam közbeiktatásával is, erről is a feleknek kell döntenie, és azt a közös megegyezésben egyértelműen leírni. Utóbbi esetben arról is határozni kell, ezt a közbenső időt a munkavállaló köteles-e munkában tölteni, és ha nem, erre az időszakra jár-e neki valamilyen díjazás. Látható, hányféle formája lehet a közös megegyezéses megszüntetésnek: lehet azonnali hatályú, amely egy magas egyösszegű díjazást biztosít a távozó munkavállalónak, lehet egy hosszabb „felmondási idővel” késleltetett, amelyet ugyan nem kell munkában tölteni, de jár rá díjazás, akár a megállapodás aláírásakor egy összegben, akár havi részletekben, és még sorolhatnánk.

A közös megegyezés lényege tehát, hogy a megszüntetés minden körülményéről a felek maguk állapodnak meg. Éppen ezért csak akkor jogszerű, ha a felek kifejezett, határozott, egyértelmű akaratát tükrözi. Nem felel meg e követelménynek, ha a munkavállaló nem kap kellő gondolkodási időt a közös megegyezés elfogadása előtt, a munkáltató téves tájékoztatást ad az egyéb lehetőségekről (pl. a felmondás esetén járó juttatásokról), vagy jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel bírja rá a munkavállalót az aláírásra. Ilyen esetekben a közös megegyezés megtámadható. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóval írásban közölni kell az aggályokat, majd ha azt a munkáltató nem fogadja el, vagy 15 napon belül nem válaszol, a munkavállaló 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Fontos, hogy a közös megegyezés megtámadása esetén nem lehet közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulni, első körben mindenképpen meg kell kísérelni a munkáltatóval rendezni a vitát.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.