Átmeneti szabályok a veszélyhelyzetet követően a munka világában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2020 június 17. napjával bezárólag véget ért a veszélyhelyzet, az élet lassan visszatér a normál kerékvágásba. A veszélyhelyzet időtartama alatt a munka világában is született jónéhány speciális rendelkezés, ezek sorsa is rendezésre került átmeneti szabályok segítségével.
Az első, munkaviszonyt érintő ideiglenes előírások, amelyeket a veszélyhelyzet során a Kormány meghozott, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől (a továbbiakban: Mt.) való átmeneti eltéréseket szabályozták. Ezek a rendelkezések tartalmazták a munkaidő-beosztás rugalmas módosítása, az otthoni munkavégzés és a távmunkavégzés egyoldalú elrendelése, a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében megtett szükséges és indokolt intézkedések, továbbá a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapján, az Mt. szabályaitól való, bármilyen irányban történő eltérések lehetőségét [47/2020. (III. 18.) Korm. r. 6. §]. A veszélyhelyzetben meghozott rendelet a felek megállapodásán alapuló eltérés kivételével azt irányozta elő, hogy ezek az ideiglenes rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnésétől számítva még harminc napig alkalmazandóak.
Ezt azonban felülírta a veszélyhelyzet megszűnéséhez kapcsolódóan kihirdetett törvény, amely szerint 2020. július 1. napjáig kell az Mt.-t a fenti eltérésekkel alkalmazni. Sőt, e törvény alapján a felek megállapodásán alapuló, Mt.-től való eltérés is ezen időpontig irányadó. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) 56. § (1)-(2) bekezdés] Míg azonban a veszélyhelyzetben meghozott rendelet kifejezetten rendelkezett arról, hogy a fenti ideiglenes szabályokkal ellentétes kollektív szerződésbe foglalt szabályok nem alkalmazandóak, addig a veszélyhelyzetet követő átmeneti időszakot rendező törvény ilyen kitételt nem tartalmaz, amennyiben tehát kollektív szerződés szól valamely fenti kérdésről, a veszélyhelyzet megszűnésével az abban foglaltak használandóak.
Eszerint tehát 2020. július 2. napjától a munkaidő-beosztás a munkáltató által egyoldalúan kizárólag akkor módosítható, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, ekkor is csak a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban [Mt. 97. § (5) bekezdés]. Ettől a dátumtól továbbá otthoni munkavégzésre vagy távmunkára nem lesz lehetőség a munkáltató egyoldalú elrendelése alapján, hanem kizárólag a felek erre vonatkozó megállapodásával kerülhet rá sor. A felek között kelt azon megállapodások, amelyek az Mt. kógens szabályaitól térnek el, vagy amelyek a munkavállaló hátrányára térnek el annak ellenére, hogy az Mt. arra nem ad lehetőséget, ugyanezen időponttól nem alkalmazhatóak.
Amennyiben a veszélyhelyzetben bevezetett lehetőséggel élve legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeret került elrendelésre, vagy a már meglévő munkaidőkeret erre az időtartamra meghosszabbításra került, a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti annak továbbfolyását [104/2020. (IV. 10.) Korm. r. 1. § (1)-(2) bekezdés, Átmeneti tv. 56. § (3) bekezdés]. Ennek lejártát követően azonban természetesen csak az általános szabályok szerint állapítható meg az új munkaidőkeret hossza. Az Átmeneti tv. azonban lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató az állami foglalkoztatási szervnél kérelmezze a legfeljebb huszonnégy hónapos munkaidőkeret elrendelésének lehetőséget olyan esetben, ha az új munkahelyteremtő beruházás megvalósításához szükséges és a beruházás nemzetgazdasági érdek. A kérelmet a Békés Megyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani, amely 90 napon belül hozza meg a döntést. [Átmeneti tv. 56. § (4)-(5) bekezdés]
A veszélyhelyzet által okozott gazdasági nehézségek leküzdése érdekében igénybe vehető bértámogatások még kérelmezhetőek, a már megítélt támogatások pedig továbbra is folyósításra kerülnek, az eredetileg is meghatározott időtartamban. Így mind a kutató-fejlesztők után igényelhető, mind a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz kötődő támogatás kérelmezhető legkésőbb 2020. augusztus 31. napjáig, a rendeletek alkalmazhatóságára pedig 2020. december 31. napjával bezárólag kerülhet sor [290/2020. (VI. 17.) Korm. r. 1. §]. A bértámogatások igénybevétele a veszélyhelyzet alatt meghozott rendeleteknek [103/2020. (IV. 10.) Korm. r. és 105/2020. (IV. 10.) Korm. r.] megfelelően történhet azzal a kivétellel, hogy a támogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén is nyújtható, amennyiben az eltérő foglalkoztatás otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik [Átmeneti tv. 66. § (2) bekezdés]. Szintén a veszélyhelyzetben meghozott rendelkezésektől eltérő az a szabály, amely szerint a csökkentett munkaidős foglalkoztatás során az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat [Átmeneti tv. 66. § (3) bekezdés].
Amennyiben a felek a veszélyhelyzet alatt és ebből kifolyólag fizetés nélküli szabadságban állapodtak meg, a munkáltató köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a munkavállaló után [140/2020. (IV. 21) Korm. r. 20. § (2) bekezdés]. Ennek megfizetésére a munkáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követően hatvan napja van [Átmeneti tv. 41. §].
A munkavédelem területén szintén néhány könnyítéssel találkozhatunk: az Átmeneti tv. 67. § (1) bekezdésében meghatározott bizonyos munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok, mint például egyes veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig elhalaszthatóak. A veszélyhelyzet időtartama alatt lejárt, a munkavégzéshez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényessége szintén még hatvan napig áll fenn a veszélyhelyzet megszűnését követően [Átmeneti tv. 67. § (2) bekezdés].
