Duna House: az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása iránt nagy lesz a érdeklődés
Óriási érdeklődés övezheti jövőre az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználását a Duna House (DH) várakozásai szerint.
Az iskolaszövetkezeti munka tb-vonatkozásai
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016. szeptember 1-től módosultak az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzésre vonatkozó szabályok.
Eddig ez a munkavégzési forma a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai szerint, egy önálló fejezet, a XVII. fejezet rendelkezései alapján történt, 2016. szeptember 1-től azonban megváltozott a vonatkozó jogi szabályozás.
A korábbi, szeptember előtti szabályozás szerint az iskolaszövetkezeti munkaviszony egy speciális foglalkoztatási forma volt a nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet között. Olyan jogviszony, amely alapján a munkavállaló mindig egy harmadik fél részére végez munkát.
Ez a harmadik személy, a megrendelő az iskolaszövetkezettel a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött egy adott feladat, tevékenység ellátására.
A munkavégzés a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti személyes közreműködésnek minősül.
Az iskolaszövetkezeti munkaviszony sajátossága volt, hogy az iskolaszövetkezet egy keretjellegű munkaviszonyt hozott létre tagjával.
Ez a keretjellegű munkaszerződés csak azt tartalmazta, hogy a tag milyen jellegű feladatokat vállal majd a megrendelőnél, illetve a munkavégzésért járó alapbére legkisebb összege mennyi lesz, a konkrét alapbér itt nem került meghatározásra.
A keretszerződés mellett egy további, immár konkrét részletes kérdéseket tartalmazó megállapodás megkötésére is sor került akkor, amikor tényleges megrendelés érkezett a munkára a szövetkezethez egy külső megrendelőtől.
Ez a megállapodás már pontosan rögzítette az alapbért, az elvégzendő munkát, a munkavégzés helyét és időtartamát.
Az iskolaszövetkezet tagja részére nem rendes szabadság, hanem munkavégzési kötelezettséggel nem járó pihenési idő járt, amely alatt díjazás nem történt.
Ez a pihenési időszak a rendes szabadságnak megfelelő időtartamú.
Az új szabályok
Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény (továbbiakban: T.) 2016. szeptember 1-vel történő hatálybalépéssel módosította az iskolaszövetkezeti munka szabályozását.
Talán legszembetűnőbb változás, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül történő szolgáltatás nyújtás szabályai kikerültek az Mt. hatálya alól, az Mt. iskolaszövetkezeti munkavégzés szabályait eddig tartalmazó XVII. fejezet hatályon kívül helyezésével.
Az új szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végezhet munkát a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.
A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.
Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodás tartalmazza:
- a tag által vállalt feladatok körét,
- a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
- az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
- a szolgáltatás fogadójának személyében,
- a teljesítendő konkrét feladatban,
- a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
- a feladat teljesítésének helyében, valamint
- a feladat teljesítésének tartamában.
A tevékenységhez természetesen munkajogi szabályoknak is kapcsolódniuk kell.
A szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére az Mt. meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
Tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.
Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait.
A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.
A T.9.§-a a módosuló jogszabályokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásához határidőt is meghatároz.
A jelenleg meglévő iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat 2016. december 31-ig kell tagsági megállapodások megkötésével átalakítani.
Ha a tagsági megállapodás megkötésére nem kerül sor eddig az időpontig, a munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik 2017. január 1-én.
Társadalombiztosítási helyzet
Továbbra is változatlan az a rendelkezés, amely szerint nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pont).
Társadalombiztosítási szempontból tehát nem történik változás a korábbi helyzethez képest.
Eddig ez a munkavégzési forma a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai szerint, egy önálló fejezet, a XVII. fejezet rendelkezései alapján történt, 2016. szeptember 1-től azonban megváltozott a vonatkozó jogi szabályozás.
A korábbi, szeptember előtti szabályozás szerint az iskolaszövetkezeti munkaviszony egy speciális foglalkoztatási forma volt a nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet között. Olyan jogviszony, amely alapján a munkavállaló mindig egy harmadik fél részére végez munkát.
Ez a harmadik személy, a megrendelő az iskolaszövetkezettel a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött egy adott feladat, tevékenység ellátására.
A munkavégzés a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti személyes közreműködésnek minősül.
Az iskolaszövetkezeti munkaviszony sajátossága volt, hogy az iskolaszövetkezet egy keretjellegű munkaviszonyt hozott létre tagjával.
Ez a keretjellegű munkaszerződés csak azt tartalmazta, hogy a tag milyen jellegű feladatokat vállal majd a megrendelőnél, illetve a munkavégzésért járó alapbére legkisebb összege mennyi lesz, a konkrét alapbér itt nem került meghatározásra.
A keretszerződés mellett egy további, immár konkrét részletes kérdéseket tartalmazó megállapodás megkötésére is sor került akkor, amikor tényleges megrendelés érkezett a munkára a szövetkezethez egy külső megrendelőtől.
Ez a megállapodás már pontosan rögzítette az alapbért, az elvégzendő munkát, a munkavégzés helyét és időtartamát.
Az iskolaszövetkezet tagja részére nem rendes szabadság, hanem munkavégzési kötelezettséggel nem járó pihenési idő járt, amely alatt díjazás nem történt.
Ez a pihenési időszak a rendes szabadságnak megfelelő időtartamú.
Az új szabályok
Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény (továbbiakban: T.) 2016. szeptember 1-vel történő hatálybalépéssel módosította az iskolaszövetkezeti munka szabályozását.
Talán legszembetűnőbb változás, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül történő szolgáltatás nyújtás szabályai kikerültek az Mt. hatálya alól, az Mt. iskolaszövetkezeti munkavégzés szabályait eddig tartalmazó XVII. fejezet hatályon kívül helyezésével.
Az új szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végezhet munkát a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.
A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.
Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodás tartalmazza:
- a tag által vállalt feladatok körét,
- a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
- az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
- a szolgáltatás fogadójának személyében,
- a teljesítendő konkrét feladatban,
- a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
- a feladat teljesítésének helyében, valamint
- a feladat teljesítésének tartamában.
A tevékenységhez természetesen munkajogi szabályoknak is kapcsolódniuk kell.
A szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére az Mt. meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
Tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.
Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait.
A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.
A T.9.§-a a módosuló jogszabályokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásához határidőt is meghatároz.
A jelenleg meglévő iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat 2016. december 31-ig kell tagsági megállapodások megkötésével átalakítani.
Ha a tagsági megállapodás megkötésére nem kerül sor eddig az időpontig, a munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik 2017. január 1-én.
Társadalombiztosítási helyzet
Továbbra is változatlan az a rendelkezés, amely szerint nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pont).
Társadalombiztosítási szempontból tehát nem történik változás a korábbi helyzethez képest.
Kapcsolódó cikkek
2024. október 24.
MASZSZ: kormány terve szembe megy az öngondoskodás elvével
Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.
2024. október 24.
Új szabály 2024-ben és 2025-ben a nyugdíjhoz szükséges munkaügyi iratok megőrzésénél
A nyugellátások pontos, időben történő megállapítása érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem, vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése.