Bedolgozói munkaviszony és az adókedvezmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012. június 30. napjáig a bedolgozói jogviszonyt a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet szabályozta. 2012. július 1. napjától a bedolgozói munkaviszonyt – az alapvető jogokat és kötelezettségeket illetően lényegében a korábbi tartalommal – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 198–200. § határozza meg.

A bedolgozói jogviszonyban álló személy társadalombiztosítási jogállása

Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét. Munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely. A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki. A munkavállaló – főszabályként – feladatát a saját eszközeivel végzi. A munkavállaló munkarendje főszabályként kötetlen.

A munkavállaló részére meg kell téríteni az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét, vagy ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni. Nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben felhasználhatja.

A bedolgozói jogviszonyt korábban a munkaviszony atipikus formájának tekintettük, a társadalombizto­sítási szabályok a klasszikus munkajogviszonyhoz képest a biztosítási kötelezettségre és a járulékfizetésre a munkaviszonytól el­térő speciális szabályokat tartalmaztak. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint a bedolgozói jogviszony 2012. december 31. napjáig munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősült. A biztosítási kötelezettség és ezál­tal a járulékfizetés csak akkor következett be, ha a bedolgozó járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát (naptári napokra annak harmincad ­részét). 2013. január 1-jétől azonban a bedolgozói jog­viszony kikerült a Tbj. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából. A törvényjavaslathoz fűzött indokolásból tudhatjuk meg, azért, mert január 1. nap­jától a bedolgozó biztosítását és járulékfizetését a Tbj. munkaviszonyra ­vonatkozó szabályai szerint kell megítélni. Ennek során ügyeljünk arra, hogy a költségtérítési rész nem járulékalapot képező jövedelem. De mostantól bármilyen alacsony munkajövedelem kötelező biztosítást és járulékfizetést (10 százalékos nyugdíjjárulék, 8,5 százalékos egészség­biztosítás- és munkaerő-piaci járulék) alapoz meg.

zzel azonban jogosultságot lehet szerezni egés-zségügyi szolgáltatásra! Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem alacsonyabb, mint a 98 000 forint összegű minimálbér, akkor számolni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-a szerinti arányos szolgálatiidőszámítási szabállyal. Ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimál­bérnél kevesebb, akkor a nyugdíj kiszámításánál a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Például, ha ez a kereset csak 49 000 forint lenne, akkor a figyelembe vehető szolgálati idő egy évben csak 183 nap lehetne.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény a szociális hozzájárulási adóból

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről ­szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

 

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de leg­feljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. Amennyiben azonban a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem ­kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegál­lapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet [az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben (a továbbiakban: Szoc.ho.tv.) 461. §].

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt [Szoc.ho.tv. 463. § (5) bekezdés].

9 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
  911 Takarítók és kisegítők
   9111 Háztartási takarító és kisegítő
   9112 Intézményi takarító és kisegítő
   9113 Kézi mosó, vasaló
   9114 Járműtakarító
   9115 Ablaktisztító
   9119 Egyéb takarító és kisegítő
92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások
  921 Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások
   9211 Szemétgyűjtő, utcaseprő
   9212 Hulladékosztályozó
  922 Szállítási foglalkozások és rakodók
   9221 Pedálos vagy kézi hajtású gépek vezetője
   9222 Állati erővel vont jármű hajtója
   9223 Rakodómunkás
   9224 Pultfeltöltő, árufeltöltő
   9225 Kézi csomagoló
  923 Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások
   9231 Portás, telepőr, egyszerű őr
   9232
Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozású
   9233 Hivatalsegéd, kézbesítő
   9234 Hordár, csomagkihordó
   9235 Gyorséttermi eladó
   9236 Konyhai kisegítő
   9237 Háztartási alkalmazott
   9238 Parkolóőr
   9239
Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású
93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalko­zások
  931 Egyszerű ipari foglalkozások
   9310 Egyszerű ipari foglalkozású
  932 Egyszerű építőipari foglalkozások
   9321 Kubikos
   9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású
  933
Egyszerű mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások
   9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású
   9332
Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású

 

Választható adókedvezmények anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy annak megszűnését követően történő foglalkoztatás esetén

A Szoc.ho.tv.-ben szabályozott szociális hozzájárulási adóból 2013. január 1. napjától egy új kedvezmény illeti meg azt a munkáltatót, amelyik gyermekgondozási díj ­folyósítását követően, vagy gyermekgondozási segély, ­valamint a gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően alkalmaz munkaviszonyban valakit.

 

Az adókedvezmény összegét havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredménye­ző munkaviszonyonként külön-külön kiszámított rész­kedvezményként kell megállapítani. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munka­vállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer ­forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, az ellátásban ­részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. A részkedvezmény azon egész hónap tekin­tetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy azt követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét megelőzően kezdődött (Szoc.ho.tv. 462/D. §).

A Szoc.ho.tv. 463. § (5) bekezdés értelmében részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

Gyermekgondozási díj esetén csak az ellátás folyósítása után lehet valakit foglalkoztatni, hiszen a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 42/C. § a) pontja szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) alapján:

• a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik [Cst. 21. § (1) bekezdés a) és b) pont],
• – a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik (Cst. 24. §).

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pft.) szerint hasonló kedvezmény vehető igénybe szintén a szociális hozzájárulási adóval szem-ben. A Pft. 5. §-a szerint a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósítá­sának megszűnését követő foglalkoztatás esetén a munkaadót kedvezmény illeti meg. Ez a fajta kedvezmény igénybe vehető a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás esetén is.

A Pft. szerint az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermek­nevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett ­kíván munkát vállalni (feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll), a munkaerőpiactól tar­tósan távol lévő személynek minősül. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rend­védelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya [Pft. 1. § (2) bekezdés 1. pont b) alpont és 3. pont].

Ez a fajta kedvezmény az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után illeti meg a munkaadót. Újabban ilyen kártyát már nem adnak ki, de az érvényességi idő lejártáig, legfeljebb 2013. december 31-ig a munkaadó igénybe veheti az adókedvezményt. A részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adóalapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót ter­helő közterhekkel és más levo-násokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében.

Erre a kedvezményre a munkaadó abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát ­eléri. Négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve – munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában – a heti húsz órát elérő munkaidő [Pft. 1. § (2) bekezdés 5. pont].

Amennyiben a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb volt, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára a foglalkoztatás első évében meghatározott részkedvezmény volt igénybe vehető.

A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a munkavállaló a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szerinti START PLUSZ kártya kiváltására egyébként 2011. december 31-ig volt lehetőség. A munkaadót az ismer­tetett kedvezmény a START PLUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg, legfeljebb – mint láttuk – 2013. december 31. napjáig. A START PLUSZ kártya a gyermek­gondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz – az egyéb tör­vényi feltételek fennállása esetén – annyiszor volt kiváltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került.
A gyermekgondozási segély melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb START PLUSZ kártya nem volt kiváltható. Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek született, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhetett sor.

A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató, kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. Ebből következőleg, ha egy személyt két munkaadó foglalkoztat – mondjuk napi 4–4 órás részmunkaidőben, a kedvezményt csak az tudja érvényesíteni, ame-lyik a START PLUSZ kártyát őrzi.

A Szoc.ho.tv. 463. § (2a) bekezdése szerint azonban ez a kétfajta kedvezmény nem vonható össze. Ezért nyilván a kettő közül a kedvezőbbet lehet választani. A választást alapvetően az igénybe vehető kedvezmény mértéke, az elérhető megtakarítás összege befolyásolja. De figyelembe kell venni egyéb tényezőket is: például, az új kedvezménynek nem akadálya, hogy a jogviszony már az előző évben létrejött, a régit pedig csak új jogviszony létrejötte esetén lehet igénybe venni.

Az igénybe vehető kedvezmény
Szoc.ho.tv szerint	Pft. szerint
Legfeljebb 100 000 Ft 27%-a az első 2 évben, 14,5% a foglalkoztatása 3. évében.	Legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17%-a az első évben, 7%-a a 2. évben.

A Pft. szerinti kedvezmény esetében a 98 000 forintos minimálbér kétszeres összegével (196 000 forinttal) számolunk.

100 000 Ft	196 000 Ft
27%-a = 27 000 Ft 14,5%-a = 14 500 Ft	17%-a = 33 320 Ft 7%-a = 13 720 Ft

Az előző kedvezmény három évig, az utóbbi két évig jár.

Az igénybe vehető kedvezmény
Szoc.ho.tv szerint	Pft. szerint
Gyed folyosítását követően, vagy gyes, gyet folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott után jár.	Gyes, gyed, gyet, valamint ápolási díj folyósításának megszünését követő foglalkoztatás esetén, valamint gyes melletti foglalkoztatás esetén jár.

Az ápolási díjra alapozott kedvezmény csak a régi szabályok alapján érvényesíthető! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

Vegyük figyelembe azt is, hogy a Szoc.ho.tv. szerinti kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy azt követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét megelőzően kezdődött! A régi kedvezmény feltétele a START PLUSZ kártya megléte. Az új kedvezmény érvényesítéséhez ilyen nem kell. A kedvezmény érvényesítéséhez az adott ellátást folyósító szerv igazolása szükséges. Ennek birtokában legalább napi 4–4 órás részmunkaidő esetén a kedvezményt akár két munkáltató is igénybe veheti.

 

A cikk a HR & Munkajog szaklap 2013. márciusi számában jelent meg.

---