Borús nyugdíjkilátások

Szerző: Zsubori Ervin Zsubori Ervin
Dátum: 2015. december 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakosság fele egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben tud félretenni időskorára, miközben az emberek 85 százalékának az a meggyőződése, hogy majdani nyugdíjából nem tud majd megélni. Az InfoTandem infografikája.


A magyar lakosság úgy számol, hogy majdani nyugdíjba vonulásakor addigi havi átlagkeresete mintegy felének búcsút kell majd intenie. Ez lényegesen pesszimistább vélekedés a két évvel ezelőttinél. Az Union Biztosító megbízásából készült 2013-as felméréskor átlagosan még 63 százaléknyi nyugdíjban reménykedtek a megkérdezettek, ez a várakozás azonban az idén visszacsúszott 55 százalékig. (A válaszadók egyötöde szerint pedig a nyugdíj mértéke a 40 százalékot sem éri el majd.)

A legdrámaibb visszaesés a 35–44 éves korosztályban mutatkozik, ahol 13 százalékponttal, 67 százalékról 54 százalékra olvadt az aktív kori átlagfizetés arányában kifejezett nyugdíjvárakozás. Az e tekintetben eleve borúlátónak számító fiatalok (25–34 évesek) esetében a visszaesés kisebb mértékű, ám a végeredmény itt a legalacsonyabb: ők immár valóban feleződéssel (51 százalékos aránnyal) kalkulálnak. Hozzájuk képest a 45–54 évesek 59 százalékos mutatója majdhogynem optimistának mondható, s mindössze 2 százalékpontos romlást tükröz két év távlatában.

Egyébiránt szinte mindenki fokozatosan emelkedő nyugdíjkorhatárt jósol. Az átlagos tipp 68 év, de például a fiatalok ma úgy gondolják, hogy ennél 4 évvel tovább kell majd dolgozniuk. Konszenzus van abban is, hogy a jövőbeli nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre – a lakosság 85 százalékának ez a meggyőződése. Ebből logikusan következne, hogy az emberek a különböző öngondoskodási megoldások felé fordulnak. Erre azonban nem mindenki képes: 37 százalék jelenleg egyetlen fillért sem tud félretenni a nyugdíjas éveire, további 13 százaléknak pedig legfeljebb havi 5 ezer forintja van erre. Vagyis kereken a lakosság felének érdemben nincs módja előtakarékoskodásra. Számottevő, 20 és 50 ezer forint közötti summát mindössze 6 százalék, ennél is többet pedig csupán 2 százalék engedhet meg magának.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Azok közül, akik képesek több-kevesebb összeget félretenni, bő egyharmadnyian az erre szolgáló formákat választják, a nyugdíjbiztosítástól az önkéntes pénztáron át a nyugdíj-előtakarékossági számláig. További egynegyedük más pénzbeli formákat preferál (például bankban kamatoztatja a pénzét, esetleg hagyományos biztosítást köt), de olyanok is akadnak, akik ingatlanba fektetnek, vagy értékes vagyontárgyakat vásárolnak ebből a megfontolásból.

A magyar lakosság úgy számol, hogy majdani nyugdíjba vonulásakor addigi havi átlagkeresete mintegy felének búcsút kell majd intenie. Ez lényegesen pesszimistább vélekedés a két évvel ezelőttinél. Az Union Biztosító megbízásából készült 2013-as felméréskor átlagosan még 63 százaléknyi nyugdíjban reménykedtek a megkérdezettek, ez a várakozás azonban az idén visszacsúszott 55 százalékig. (A válaszadók egyötöde szerint pedig a nyugdíj mértéke a 40 százalékot sem éri el majd.)

 

A legdrámaibb visszaesés a 35–44 éves korosztályban mutatkozik, ahol 13 százalékponttal, 67 százalékról 54 százalékra olvadt az aktív kori átlagfizetés arányában kifejezett nyugdíjvárakozás. Az e tekintetben eleve borúlátónak számító fiatalok (25–34 évesek) esetében a visszaesés kisebb mértékű, ám a végeredmény itt a legalacsonyabb: ők immár valóban feleződéssel (51 százalékos aránnyal) kalkulálnak. Hozzájuk képest a 45–54 évesek 59 százalékos mutatója majdhogynem optimistának mondható, s mindössze 2 százalékpontos romlást tükröz két év távlatában.

Egyébiránt szinte mindenki fokozatosan emelkedő nyugdíjkorhatárt jósol. Az átlagos tipp 68 év, de például a fiatalok ma úgy gondolják, hogy ennél 4 évvel tovább kell majd dolgozniuk. Konszenzus van abban is, hogy a jövőbeli nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre – a lakosság 85 százalékának ez a meggyőződése. Ebből logikusan következne, hogy az emberek a különböző öngondoskodási megoldások felé fordulnak. Erre azonban nem mindenki képes: 37 százalék jelenleg egyetlen fillért sem tud félretenni a nyugdíjas éveire, további 13 százaléknak pedig legfeljebb havi 5 ezer forintja van erre. Vagyis kereken a lakosság felének érdemben nincs módja előtakarékoskodásra. Számottevő, 20 és 50 ezer forint közötti summát mindössze 6 százalék, ennél is többet pedig csupán 2 százalék engedhet meg magának.

Azok közül, akik képesek több-kevesebb összeget félretenni, bő egyharmadnyian az erre szolgáló formákat választják, a nyugdíjbiztosítástól az önkéntes pénztáron át a nyugdíj-előtakarékossági számláig. További egynegyedük más pénzbeli formákat preferál (például bankban kamatoztatja a pénzét, esetleg hagyományos biztosítást köt), de olyanok is akadnak, akik ingatlanba fektetnek, vagy értékes vagyontárgyakat vásárolnak ebből a megfontolásból.


Kapcsolódó cikkek:


Novemberben jön a kiegészítő nyugdíjemelés
2020. október 26.

A már hatályos kormányrenddelet szerint novemberben – januárig visszamenőlegesen – 1,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Más ellátások is ehhez hasonló mértékben emelkednek, és nő a rokkantsági járadék havi összege is.

Novemberben érkezik az emelt nyugdíj
2020. október 22.

November 1-jétől − január 1-jei visszamenőleges hatállyal − 1,2 százalékkal nőnek a nyugdíjak és a hozzájuk kapcsolódó ellátások – vette észre a friss Magyar Közlönyben a Napi.hu.

Hogyan szerepel az egyetemi idő az adategyeztetési eljárásban ?
2020. október 16.

Szolgálati időként kell figyelembe venni öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt, hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok idejét.