Egy sztrájk anatómiája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon viszonylag ritka, hogy a munkavállalók szervezett munkabeszüntetést tartsanak. Egy közelmúltbeli sztrájk jó apropó arra, hogy áttekintsük, milyen keretek között gyakorolhatják ezt a jogukat a munkavállalók!


A konkrét esetben egy húsipari munkáltató üzemében tartottak sztrájkot február végén, amely mintegy hat óra után a felek megegyezésével ért véget. Az Élelmezésipari Munkavállalók Független Szakszervezete által szervezett munkabeszüntetéssel a munkavállalók elsősorban amiatt tiltakoztak, hogy a szalagsoron feldolgozandó alapanyag mennyiségét a munkáltató jelentősen megnövelte, de a többletmunka ellentételezése a bérekben nem jelent meg. Ezt a munkavállalók már hosszabb ideje kifogásolták.

A sztrájk a munkavállalók közösségét megillető alkotmányos alapjog, amely alapján a munkavállalók jogosultak a gazdasági és szociális érdekeik biztosítása céljából a munkavégzés beszüntetésével nyomást gyakorolnia munkáltatóra. Az egyéb (különösen az alaptörvénybe ütköző) célok érdekében folytatott sztrájk jogellenes. A sztrájk minden esetben kollektív munkabeszüntetést jelent, tehát egyénileg nem gyakorolható jogosultság. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A konkrét esetben az üzemben dolgozó munkavállalók túlnyomó része, mintegy kétszáz munkavállaló vett részt a sztrájkban.

A sztrájk egy konfliktus megoldásának csak végső eszköze lehet, és a munkabeszüntetés alatt is érvényes marad a felek együttműködési kötelezettsége. Így a törvény szerint a sztrájk megkezdése előtt kötelezően egyeztetést kell tartani. Ennek megszegése esetén is jogellenes a sztrájk. Sztrájk tehát csak akkor kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre (pl. a munkáltató nem jelent meg az egyeztetésen, vagy azt megszakította).

A vizsgált esetben a felek között már február eleje óta tárgyalások voltak folyamatban a vitás kérdések rendezésére. A munkavállalók az egyeztetés alatt éltek a figyelmeztető sztrájk szervezésének jogával is. Eszerint az előzetes egyeztetés alatt egy alkalommal, legfeljebb két óra időtartamban figyelmeztető sztrájk tartható. Ennek célja, hogy „ízelítőt” adjon a munkáltatónak a munkabeszüntetés várható következményeiről, illetve a szakszervezet „tesztelhesse” a munkavállalók sztrájk-készültségét, ezáltal még a huzamosabb leállás előtt növelje a megegyezési készséget.

A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, így emiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető (pl. fegyelmi büntetés, vagy a munkaviszony megszüntetése). A munkavállaló azonban csak a sztrájk idejére mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha a felek között megegyezés születik, vagy a sztrájk más okból véget ér, a munkavállaló köteles újból munkába állni. A jeles esetben a sztrájk ideje alatt a munkavállalók az üzemi étkezdében gyülekeztek, de nem öltöztek munkaruhába, a munkát nem vették fel. A megegyezés után azonban munkavállalók nyomban munkába álltak, a termelés beindult. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltatótól nem jár. A jogszerű sztrájk időtartamát a társadalombiztosítás szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A konkrét esetben a sztrájk ideje alatti egyeztetések során a felek az alábbi megállapodást dolgozták ki. Egyrészt, az üzemben foglalkoztatott minden fizikai dolgozó részére három hónapra a munkáltató havi 10.000 Ft értékű juttatást biztosít, utalvány formájában. Másrészt, új megállapodásig a csomagoló üzem területén dolgozóknak a túlórák a tárgyhóban kerülnek kifizetésre, a négyhavi munkaidőkeret megtartása mellett. Egyébként a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaórák elszámolására csak a négyhavi keret lezárása után, a következő havi munkabérrel együtt kerülne sor. A munkáltató vállalta, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy a létszámproblémákat megoldja. Végül, rögzítették, hogy a bérrendszer továbbfejlesztésére, a bérek emelésére, a teljesítmény meghatározására vonatkozó, új bérrendszer bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokat a felek rövid időn belül folytatják. A szakszervezet sajtóközleménye szerint a sztrájk lezárását a felek konstruktív együttműködése tette lehetővé.

A sztrájk lezárása persze ritkán jelenti a felek közötti konfliktus teljes feloldását, mint ahogy a sztrájk kezdeményezése sem az első mozzanat a vitában. A jelen esetben is már tavaly nyár óta fennálltak a szakszervezet által kifogásolt problémák. A megegyezés szövegezéséből látható, hogy több ponton további tárgyalások szükségesek. A kollektív munkabeszüntetésre tipikusan csak a vita tetőpontján kerül sor, a 30.000 Ft-os egyösszegű kifizetés ugyan segíthet lehűteni a kedélyeket, de a felekre még bizonyosan hosszas tárgyalások várnak, míg kialakítják a további együttműködés mindkét fél részére elfogadható feltételeit.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. július 24.

Kisokos az önkéntes tevékenységről

A törvényi definíció szerint közérdekű önkéntes tevékenységnek csak az önkéntest fogadó szervezetnél, meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet lehet tekinteni. Ismertetünk minden részletet.