Erről szól a NAV foglalkoztatási szégyenlistája
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adatok nemcsak a közbeszerzések szempontjából lehetnek érdekesek, de a jogszabályokat betartó vállalkozások számára érdemes lehet megnézni, hogy a partnereik nincsenek-e rajta a listán. A munkaügyi ellenőrzések során az első kilenc hónapban az ellenőrzött munkaadók 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést.
Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.
Nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének
Az említett adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait – feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el – a közzétételtől számított két év elteltével törli.
A be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listája itt található.
Az államháztartásról szóló törvény értelmében kizárólag az tartozik a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezők közzé, akit a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül ismételten, a korábbival azonos és ugyanazon telephelyen elkövetett jogsértés miatt sújtott bírsággal az adóhatóság, illetve a bíróság.
Az ismételt mulasztást úgy kell érteni, hogy a közzétett és az előzményi mulasztás (ami egyébként lehet, hogy már nem szerepel az első listán) jogerőssé és végrehajthatóvá válása egymáshoz képest két éven belül van.
Előzőekre tekintettel az állami adó- és vámhatóság tavaly január 1-től külön nyilvánosságra hozza a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül azokat, akik az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
A nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező adózók listája itt található.
A munkaadók 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 13 316 munkáltató 70 százalékánál, az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak pedig a 68 százalékánál a 2018 első kilenc hónapjában tartott ellenőrzéseken, a legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.
A vizsgálat megállapította, hogy az ellenőrzött dolgozók 13,62 százalékát foglalkoztatták feketén, akiknek a 38 százaléka az építőiparban dolgozott. A feketén dolgozók aránya 2 százalékpontos romlást mutat az egy évvel korábbi adathoz képest. Az építőipar mellett a vendéglátásban a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás, a szektorban a 2017-ben mért 935-ről, a 2018. január-szeptemberi időszakban 983-ra nőtt a bejelentés nélkül foglalkoztatottak létszáma.
Összességében a meghatározó ágazatokban – az építőipart és vendéglátást leszámítva – csökkent a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve. Annak ellenére, hogy az építőiparban ez a növekedés minimálisnak mondható az utóbbi évek nagy számai továbbra is tapasztalhatóak, így az ágazat továbbra is a legfertőzöttebb a feketefoglalkoztatás vonatkozásában.
Mindemellett pozitívum, hogy az elmúlt három év során a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók abszolút száma is idén volt a legalacsonyabb (2016. szeptember 30-ig 8 663 fő; 2017. szeptember 30-ig 9 591 fő; 2018. szeptember 30-ig: 7 462 fő).
Negatívum azonban, hogy az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011-től kezdve a 2017-es első háromnegyedév után 2018-ban volt a legmagasabb.
A leggyakoribb kifogások
A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka”, és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló „megfelelt”. A próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól. Pozitív tapasztalat viszont, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a legális foglalkoztatás biztosított.
Továbbra is gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket.
Gyakori hivatkozás, hogy az ellenőrzéssel érintett nap a munkavállaló első munkanapja (a gyakorlatban valójában a munkavállalók jellemzően tudnak arról a minimális munkáltatói elvárásról, ha már „megbuktak”, akkor a szabálytalanság a lehető legrövidebb időszakra legyen bizonyítható).
A nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen építőipar és vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.